A vallásszabadság napjává nyilvánítaná az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt - az erről szóló előterjesztést pénteken nyújtotta be az Háznak két fideszes, egy kereszténydemokrata és egy szocialista politikus.
Kövér László házelnök, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese valamint Hiller István szocialista képviselő előterjesztéséről várhatóan a jövő héten dönt a parlament, a házszabálytól eltérve.
A jogszabály elfogadói - ahogy az előterjesztés fogalmaz: "mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni" - emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
A törvény szövege kitér arra is, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
