Továbbra is töretlen Budapest népszerűsége, de a „magyar tengernél” is erre törekszik a turisztikai szövetség egy új tervezet szerint.
A kormány eltökélt a Széchenyi-pihenőkártya (Szép-kártya) fenntartásában, a háromszázmilliárd forintos balatoni fejlesztési forrást áttekintik, és szükség szerint átcsoportosítják az új turisztikai stratégiának, a minőségi turizmusnak megfelelően – közölte tegnap Siófokon a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán arról beszélt, hogy az új ügynökség elsődleges célja koncentrált fejlesztésekkel a mennyiségi helyett a minőségi turizmus irányába fordítani „a magyar turizmus szekerének rúdját” – jelentette a távirati iroda.
Az ügynökség feladata, hogy támogassa és segítse annak elérését, hogy a Magyarországra érkező külföldi turisták költése két éven belül megduplázódjon, meghaladva a cseh és megközelítve az osztrák mutatókat. Ma egy külföldi turista Magyarországon átlagosan két és fél napot tölt el, és kétszáznyolcvannyolc eurót költ. Guller Zoltán a balatoni fejlesztési kormányhatározatról elmondta: annak idején egy jól összerakott balatoni programot fogadott el a kormány, de célszerű ezt az új turisztikai koncepciónak alárendelve felülvizsgálni, és szükség szerint átalakítani, amit augusztus legvégén beszélnek át. A fejlesztési program olyan megoldást nyújt majd a Balaton vízminőségével és infrastruktúrájával, valamint a településfejlesztéssel kapcsolatos problémákra, amely a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az itt élők, az itt dolgozók és az idelátogatók érdekeit – szögezte le. Guller Zoltán szólt arról, hogy a Szép-kártya évek óta a belföldi turizmus állami ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze.
A cafeteria-rendszerbe tavaly már kilencvenegymilliárd forintnyi feltöltés érkezett, amiből nyolcvanhárommilliárd forintot használtak fel a magyar munkavállalók. Az idén időarányosan tizenegy százalékkal magasabb a feltöltési és tizenhat százalékkal a költési adat.
Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke arról számolt be, hogy az új turisztikai szervezet vezetése a hét elején egyeztetett a térség több szervezeti, önkormányzati vezetőjével. Ennek során világossá vált számukra, hogy a kormány határozatában nincs szó a háromszázmilliárd forintos fejlesztési forrás visszavonásáról, csupán az átrendezéséről a közös turisztikai célok érdekében.
A tavalyinál erősebb nyári szezonra számít a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége az alapján, hogy az év első öt hónapjában minden magyarországi régióban nőtt a szállodák összes bruttó forgalma és a vendégéjszakák száma is – mondta tegnap Niklai Ákos, a szállodaszövetség elnöke a távirati iroda érdeklődésére. A budapesti tagszállodáktól gyűjtött adatok azt mutatják, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben a várható szobafoglaltság a három- és négycsillagos kategóriákban egyaránt nyolcvan-kilencven százalékos. A szállodák jelenlegi rendelésállománya a háromcsillagos szállodákban meghaladja a tavalyit, a négycsillagos egységekben pedig a tavalyi szinten stagnál, vagy attól kissé elmarad. A növekedés mértékét, dinamizmusát csak a két nagy nyári sportesemény foghatja vissza kissé, Budapest népszerűsége a külföldiek körében töretlen – tette hozzá.
Az ügynökség feladata, hogy támogassa és segítse annak elérését, hogy a Magyarországra érkező külföldi turisták költése két éven belül megduplázódjon, meghaladva a cseh és megközelítve az osztrák mutatókat. Ma egy külföldi turista Magyarországon átlagosan két és fél napot tölt el, és kétszáznyolcvannyolc eurót költ. Guller Zoltán a balatoni fejlesztési kormányhatározatról elmondta: annak idején egy jól összerakott balatoni programot fogadott el a kormány, de célszerű ezt az új turisztikai koncepciónak alárendelve felülvizsgálni, és szükség szerint átalakítani, amit augusztus legvégén beszélnek át. A fejlesztési program olyan megoldást nyújt majd a Balaton vízminőségével és infrastruktúrájával, valamint a településfejlesztéssel kapcsolatos problémákra, amely a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az itt élők, az itt dolgozók és az idelátogatók érdekeit – szögezte le. Guller Zoltán szólt arról, hogy a Szép-kártya évek óta a belföldi turizmus állami ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze.
A cafeteria-rendszerbe tavaly már kilencvenegymilliárd forintnyi feltöltés érkezett, amiből nyolcvanhárommilliárd forintot használtak fel a magyar munkavállalók. Az idén időarányosan tizenegy százalékkal magasabb a feltöltési és tizenhat százalékkal a költési adat.
Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke arról számolt be, hogy az új turisztikai szervezet vezetése a hét elején egyeztetett a térség több szervezeti, önkormányzati vezetőjével. Ennek során világossá vált számukra, hogy a kormány határozatában nincs szó a háromszázmilliárd forintos fejlesztési forrás visszavonásáról, csupán az átrendezéséről a közös turisztikai célok érdekében.
A tavalyinál erősebb nyári szezonra számít a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége az alapján, hogy az év első öt hónapjában minden magyarországi régióban nőtt a szállodák összes bruttó forgalma és a vendégéjszakák száma is – mondta tegnap Niklai Ákos, a szállodaszövetség elnöke a távirati iroda érdeklődésére. A budapesti tagszállodáktól gyűjtött adatok azt mutatják, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben a várható szobafoglaltság a három- és négycsillagos kategóriákban egyaránt nyolcvan-kilencven százalékos. A szállodák jelenlegi rendelésállománya a háromcsillagos szállodákban meghaladja a tavalyit, a négycsillagos egységekben pedig a tavalyi szinten stagnál, vagy attól kissé elmarad. A növekedés mértékét, dinamizmusát csak a két nagy nyári sportesemény foghatja vissza kissé, Budapest népszerűsége a külföldiek körében töretlen – tette hozzá.
