Több mint negyven százalékkal nőtt a BUX értéke tavaly, idén pedig 26 százalékkal bővült a hazai tőzsdeindex. Utóbbi európai összevetésben is jelentős eredménynek számít: a fontosabb tőkepiaci tényezők közül csak az orosz börze mutatója előzi meg idén a BUX-ot.
Tavaly 44 százalékot emelkedett a BUX, ekkora rali után sokan azt gondolták, hogy 2016-ban már csak óvatosan szabad a magyar részvényekből csipegetni, a nagy emelkedés után nagyobb korrekció jöhet. Ez egyelőre elmaradt, a magyar részvényindex az idén – eddig – újabb 26 százalékot emelkedett, az OTP és a Mol csaknem 32, a Telekom 19, a Richter pedig tíz százalékkal került feljebb, ezek azért brutális számok. S ehhez hozzá lehet tenni, hogy a tízéves magyar állampapíron éves szinten három százalékot lehet keresni, a bankbetéten pedig még egy százalékot sem – derül ki a Portfólió elemzéséből.
Az internetes portál szakértője, Nagy Viktor úgy fogalmaz: „vegyük már észre, az év egyik legnagyobb sztorija a magyar részvény”. Olyannyira, hogy az idei, eddigi 26 százalékos emelkedés az európai részvényindexek között is kiemelkedő, a fontosabb európai tőkepiacok közül csak az orosz részvényindex előzi meg idén a BUX-ot. Ráadásul az orosz részvényindex, az RTS gyakorlatilag 2011 óta esik – azaz volt is tere egy felpattanásnak. Továbbá a hazai börze olyan környezetben tudott ekkorát emelkedni, amikor a vezető nyugat-európai tőzsdék veszítettek az értékükből.
A történések hátterében az áll, hogy a Moody’s is felminősítette Magyarországot, vagyis mostanra mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került hazánk ez pedig a befektetők figyelmét a magyar eszközökre, azon belül is a részvényekre irányítja.
Másfelől jótékony hatása van a kamatcsökkentésnek: három éve még hét százalék közelében állt a magyar alapkamat, most pedig 0,9 százalékon, ennek pozitív hatása a magyar részvénypiacra például az, hogy az alacsonyabb kockázatmentes hozam az elemzői modellekben magasabb vállalatértéket jelent, de pozitívum az is, hogy a csökkenő alapkamat mellett kialakuló alacsony állampapírhozamok mellett a magyar részvények osztalékhozam-alapon is vonzóbbak. Harmadrészt még mindig nem drága a magyar részvény: a nagy rali ellenére a magyar részvénypiac pedig még mindig alulárazott. Ráadásul az elemzők egyre optimistábbak a magyar részvényeket illetően, az elmúlt hetekben magas célárakkal optimista hangvételű elemzések jelentek meg több vezető részvénnyel kapcsolatban is.
Új kibocsátásokra számítanak
Háromszáz tőzsdeképes kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon, cél, hogy közülük minél többen megjelenjenek a börzén - mondta lapunknak Bozsik Balázs, a BÉT marketingigazgatója, aki hangsúlyozta: holnap nagyszabású konferenciát szerveznek a magyarországi cégeknek. „Amíg az elmúlt években alig volt tőzsdei kibocsátás a BÉT-en, addig most éves szinten minimum öt tőzsdei kibocsátással lennénk elégedettek, ráadásul olyan megjelenéseket szeretnénk a parketten látni, amelyek valódi forgalombővülést hoznak, a kkv-k mellett nagyobb cégek tőzsdei kibocsátásával is számolunk” - tette hozzá a szakember. Bozsik Balázs kiemelte azt is, hogy az idén két új cég, az Alteo és a Duna House már bevezette részvényeit a börzére, ezenkívül pedig három kötvénykibocsátás is történt.
