A kormány béremelést tervez a közlekedési dolgozóknak - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti közlekedési napok keddi megnyitóján Debrecenben.
Erősítene a MÁV
Erősíteni kell a MÁV versenyképességét az árufuvarozásban - mondta a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója a Nemzeti közlekedési napok keddi megnyitóján Debrecenben. Dávid Ilona hangsúlyozta, hogy a MÁV bevételei tavaly meghaladták a 90 milliárd forintot, de ennek 80 százaléka a személyszállításból folyt be, mindössze 20 százaléka származott árufuvarozásból. A MÁV célja, hogy minél kevesebb állami költségtérítésre szoruljon a közszolgáltatási tevékenysége során - emelte ki. Hozzátette: ehhez növelni kell a külső bevételi forrásokat, nagyobb szerepet kell kapnia az árufuvarozásnak. Dávid Ilona beszélt arról is, hogy a vasúttársaság szeretne sokkal markánsabban részt venni Budapest közlekedési életében. Ennek érdekében többek között a fővárosi pályaudvarok fejlesztésére és a MÁV intermodális szerepének erősítésére is szükség van - fűzte hozzá.Az elnök-vezérigazgató emlékezetett arra, hogy a HÉV üzletág kiválik a BKV-ból, és a társaságot a fővárostól átveszi az állam, amely az üzemeltetést átadja a MÁV-csoportnak. Hangsúlyozta: a MÁV felkészült az új feladatra, fontos, hogy az átállás zökkenőmentes legyen, abból az utasok és a dolgozók ne érzékeljenek semmit.
Tasó László hangsúlyozta: a biztonságos közlekedés feltétele, hogy az ágazatban dolgozókat megtartsák, ehhez pedig a bérek rendezése is szükséges. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy mennyi idő alatt milyen mértékű béremelést tudnak végrehajtani - mondta, és hozzátette, hogy a Magyar Közút Zrt.-vel már megszületett a megállapodás a jövő évi béremelésről, ennek mértékét a közeljövőben ismertetik majd.
Tasó László kiemelte: a béremelés fedezete rendelkezésre áll, hiszen a Magyar Közút Zrt. finanszírozására folyamatosan emelkedő összeget biztosít a kormány. Míg jövőre 73 milliárd forintból, 2020-ban már 98 milliárdból gazdálkodhat a társaság - fűzte hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett: a MÁV dolgozóinak idén 3 százalékkal emelkedett a fizetésük, de az ágazaton belül még így is a vasúttársaság munkavállalóinak a legalacsonyabb az átlagkeresetük. A következő két-három évben további béremelésekre van szükség a vasúti dolgozók jövedelmi helyzetének javításához - vélekedett.
Az előző európai uniós pénzügyi ciklus forrásainak lehívásában a közlekedési ágazat kifejezetten jól teljesített, hiszen az elszámolások végén várhatóan elérik a 99 százalékot, ami több mint 2200 milliárd forint uniós forrást jelent. Ezzel a visegrádi országok között Magyarország a legjobban szerepelt, az Európai Unió tagállamai között pedig a negyedik helyet szerezte meg - ismertette.
Tasó László beszélt arról is, hogy a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban közútfejlesztésre több mint 2460 milliárd forintot fordíthat Magyarország, és ebből 1279 milliárdot hazai forrásból kell biztosítani. A vasúti közlekedésben 2020-ig mintegy 450 kilométer villamosítását tervezik, amellyel tovább erősíthető Magyarország tranzitszerepe - hangsúlyozta, és hozzátette: vasútfejlesztésre a ciklus végéig nagyjából ugyanannyi pénzt fordítanak, mint a közutak fejlesztésére.
Az államtitkár szerint a következő időszak egyik fontos feladata lesz a nyugat-balkáni országok fővárosai és a Budapest közötti közvetlen légi összeköttetés megteremtése, amelyhez az államnak is támogatást kell nyújtania.
