A magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) elsősorban a magyarországi beszállító hálózatokon keresztül képesek csatlakozni a nemzetközi vállalatokhoz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD globális termelékenységi fórumán hétfőn Budapesten, hozzátéve, ez kedvező lehetőség arra, hogy a jövőben akár exportőrként is megjelenjenek a nemzetközi piacokon.
Angel Gurria, az OECD globális termelékenységi fórumán hétfőn Budapesten azt mondta: meg kell vizsgálni, hogyan lehetne növelni a globális termékláncok, illetve az egyes államokban a kis- és középvállalkozások termelékenységét. 2000 és 2007 között az OECD-tagállamokban a munkaerő termelékenysége évente 1,8 százalékkal emelkedett, ehhez képest 2008, a gazdasági válság óta 1 százalékponttal 0,8 százalékra esett vissza a termelékenység éves bővülése.
Az OECD főtitkára rámutatott: mivel a legtöbb államban a kis- és középvállalkozások adják az ország gazdaságának "gerincét", át kell tekinteni, hogyan lehetne a kis cégek termelékenységét javítani, hogyan lehetne jobban bekapcsolni ezeket a vállalkozásokat a világ nagy, globális értékláncaiba.
Kétoldalú találkozó az ÁSZ és az OECD vezetői között
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke hivatalában fogadta Angel Gurriát, az OECD főtitkárát és Cséfalvay Zoltánt, Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletének nagykövetét hétfőn Budapesten. A találkozón az ÁSZ és az OECD képviselői megvitatták a pénzügyi tudatosság fejlesztésének kérdéskörét és a nemzeti pénzügyi oktatási stratégiákat, illetve a korábbi hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. Emellett áttekintették a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritás szemlélet erősítésének kérdéseit, valamint a számvevőszékek és a "jól irányított állam" kapcsolatáról folytattak eszmecserét. Domokos László a találkozó témáival kapcsolatban kiemelte: a költségvetés átláthatósága, a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek elszámoltathatósága szempontjából fontos, hogy a közigazgatáson belül folytatódjon az integritás szemlélet elterjedése. Rámutatott: a számvevőszék 2011 óta évente felméri a magyar közszférában a korrupciós veszélyeket, az integritás-felméréshez 2016-ban már több mint 3000 közpénzből gazdálkodó, illetve közvagyont kezelő szervezet csatlakozott. A sorrendben hetedik, 2017-es felmérés jelenleg is folyamatban van - tette hozzá az ÁSZ elnöke.
Angel Gurria kiemelte: fontos az is, hogy mérni lehessen a közszférában a hatékonyságot, a termelékenységet. Hozzáfűzte, hogy csak 7 OECD-tagországban mérik a közszféra termelékenységét.
Az OECD főtitkára hangsúlyozta: növelni kell a multinacionális cégek, az általuk működtetett nemzetközi értékláncok átláthatóságát is, mert ezek a nagyvállalatok egymás között gyakran alkalmaznak háttér-megállapodásokat, kartelleket. Elmondta: az OECD az utóbbi években mintegy 240 olyan kartellt tárt fel, amely a szervezet számítási szerint hozzávetőleg 20 százalékkal drágította meg ezen multicégek értékláncaiban előállított termékek árait. Erőteljesebb nemzetközi együttműködés kell a határon átnyúló termék-, illetve szolgáltatás-forgalom adatainak gyűjtésében, mert ez javítja az átláthatóságot - mutatott rá Angel Gurria.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD globális termelékenységi fórumán kiemelte: a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) elsősorban a magyarországi beszállító hálózatokon keresztül képesek csatlakozni a nemzetközi vállalatokhoz, hozzátéve, ez kedvező lehetőség arra, hogy a jövőben akár exportőrként is megjelenjenek a nemzetközi piacokon.
Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány több intézkedést tett a folyamat felgyorsításáért, egyebek mellett kidolgozta és elindította az ország újraiparosítási programját, amely a termelékenység javítását is szolgálja.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: Magyarország az Európai Unióban a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsot érvényesíti, emellett a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével erőteljesen támogatja az ország versenyképességének javítását is.
A kormány megújította a kis- és közepes cégek fejlődését szolgáló politikáját, ennek részeként kidolgozta a beszállítói cselekvési programot. A program megvalósításával a kabinet azt szeretné elérni, hogy a magyar nagyvállalkozások, illetve az országban működő nemzetközi nagyvállalatok jelentős számú kkv-t tudjanak bevonni a beszállítói hálózatukba. A programmal a kormány a valós piaci igények alapján, de új megközelítéssel támogatja a kis- és közepes cégek fejlődését.
A miniszter szerint alapvető fontosságú a kormányzati és üzleti szféra közötti kommunikáció. Ezen a téren a sikeres együttműködés egyik jó példája a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodás, amelynek lényege, hogy lehetővé teszi a minimálbér- és a garantált bérminimum emelését, és ezzel párhuzamosan csökkennek a munkaadói terhek, vagyis az adókedvezmények révén a vállalkozások az erőforrásokat a versenyképességük növelésére fordíthatják - jelezte Varga Mihály.
Balog Zoltán is fogadta az OECD főtitkárát
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn hivatalában fogadta Angel Gurríát, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárát. A főtitkár az egyeztetésen azt mondta, az általa vezetett szervezet kapcsolata kiváló Magyarországgal, és felajánlotta a még szorosabb együttműködést az oktatás, az egészségügy, a romaintegráció, valamint a koragyermekkori intervenció szakterületein.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felépítése figyelemre méltó módon szolgálja ezen ágazatok együttműködését és hatékonyságát - idézték a közleményben a Angel Gurríát.
Balog Zoltán a megbeszélésen kiemelte, a kormány azon dolgozik, hogy csökkentse a szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférésben a területi különbségeket. A kormány számára ez prioritás, így jelentős fejlesztési forrásokat szán erre a célra. Hozzátette, Magyarország számít az OECD szakmai javaslataira.
Balog Zoltán a főtitkár kérdésére beszámolt a kormány romaintegrációs programjáról és annak eredményeiről, kiemelve, hogy a magyar felsőoktatásban az elmúlt időszakban megduplázódott a roma hallgatók száma - áll a közleményben.
Angel Gurría és Balog Zoltán megállapodtak abban, hogy a személyes konzultációt az OECD-vel november elején folytatják, míg a szakértői egyeztetés addig is folyamatosan zajlik.
