A görög szokásokhoz híven az athéni parlament tegnapra virradó éjszaka fogadta el nagy többséggel a hétfői megállapodáshoz szükséges törvényeket. Ugyancsak a szavazás estéjén mintegy tizenkétezer fős, a megszorítások ellen tiltakozó tömeg gyűlt össze az országgyűlés épülete előtti a Szintagma téren.
Azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi hitelezők követelnek Athéntól a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe, gyorsított eljárásban tárgyalták a képviselők. A törvényjavaslatokról név szerint szavaztak, és 229 honatya szavazott igennel, hat tartózkodott, hatvannégy pedig nemmel voksolt. Utóbbiak között volt Jánisz Varufakisz korábbi pénzügyminiszter is, aki a múlt hét elején mondott le posztjáról, Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, valamint Zoi Konsztantopúlu parlamenti elnök, a kormányzó Sziriza párt egyik kiemelkedő tagja. A Sziriza harminckét képviselője szavazott nemmel, és a hat tartózkodó is a párton belüli volt – foglalta össze a távirati iroda tudósítója a tegnap hajnali eseményeket.
Igaz, az országgyűlési szavazás előtt még lehetett hallani pesszimista hangokat is, akik nem bíztak abban, hogy a miniszterelnök meg tudta győzni a honatyák többségét. Végül sikerült, ám a szavazatok összeszámlálása után heves vita alakult ki a teremben a Sziriza különbözőképpen szavazó két tábora között. Nem véletlen, hiszen a megszavazott megszorítások hatalmas adóemelésből és kiadáscsökkentésből, nyugdíjreformból állnak.
A parlamenti vita és a szavazás estéjére tizenkétezer fős tömeg gyűlt össze a törvényhozás épülete előtti a Szintagma téren. Több tüntető és a rendőrség között összecsapások törtek ki, és egyes demonstrálók randalíroztak, de a csetepaté egy óra alatt elcsendesült. A rendőrség közölte, hogy legalább ötven embert őrizetbe vettek.
Mint megírtuk, Alekszisz Ciprasz csapata még hétfőn reggel állapodott meg az európai hitelezőkkel a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Azt azonban nem csupán Athénnak, hanem más, több eurózónabeli ország parlamentjének is ratifikálnia kell. Ennek a kötelezettségnek a teljesítéséhez néhány ország már hozzá is kezdett.
Bár az athéni törvényhozás kifogástalanul teljesítette az ország euróövezetben maradásának feltételéül előirt feladatokat, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter továbbra is úgy gondolja, hogy a legjobb az volna, ha Görögország legalább átmeneti időre kikerülne az eurózónából. Szerinte ugyanis sok közgazdász kétségbe vonja, hogy Görögország gondjai megoldhatók adósságleírás nélkül. Egy adósságelengedés viszont nem összeegyeztethető az euróövezeti tagsággal, vagyis az érintett tagállamnak átmeneti időre ki kellene lépnie az eurózónából. Mint mondta, teljes meggyőződéssel javasolja majd a német parlamentnek, hogy támogassák a harmadik görög mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdését.
A német pénzügyminiszter szilárd véleményére válaszként az osztrák kancellár morálisan helytelennek nevezte a Grexit ismételt felvetését a Der Standard című osztrák napilapnak adott tegnapi interjúban. Werner Faymann úgy tartja, hogy a német javaslat a széthullás kezdete lenne, amikor már senki nem tudná, mi legyen a következő lépés.
Röviden
- Nikosz Vucisz belügyminiszter szerint előre hozott parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban szeptemberben vagy októberben, miután a kormányzó Sziriza párt parlamenti képviselői között lázadás tört ki az új nemzetközi mentőcsomag miatt. Ciprasz népszerűségét nem tépázták meg az előző napok eseményei. Elemzők szerint ha választásokat tartanának, még erősebbé válnának pozíciói, aminek köszönhetően háttérbe tudná szorítani pártjának keményvonalas képviselőit és keresztül tudná vinni a reformokat. Úgy tudni, hogy a miniszterelnök átalakítja a kormányt, és akár már ma bejelenti a személyi változásokat.
- A populizmus veszélyeire figyelmeztetett Görögországot hozva példaként a spanyol és a lengyel miniszterelnök tegnap Madridban tartott közös sajtótájékoztatóján, miután a két ország több miniszterének részvételével megbeszélést folytattak a bilaterális kapcsolatokról és az aktuális európai ügyekről. Ewa Kopacz lengyel kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét országban parlamenti választások lesznek az idén.
- A görög adósságválság arra mutatott rá, hogy az euróövezetnek kezdettől fogva konstrukciós hibái vannak - hangsúlyozta a távirati irodának nyilatkozva Kiss J. László európai uniós és Németország-szakértő, aki szerint erős a megosztottság Európa jövőjével, a szükséges teendőkkel kapcsolatban is. A jelenlegi görög válságban is az játszik szerepet, hogy az euróövezetben a pénzügypolitika nincs összhangban a költségvetési és gazdaságpolitikákkal. Senki nem volt felkészülve arra, hogy ilyen problémák keletkezhetnek, az Európai Monetáris Unió, továbbá a stabilitási paktum nem tartalmaz olyan elemet, hogy egy ország kilépne az euróövezetből, illetve annyira eladósodna, mint Athén.
Így látják a szakértők
Marcel Fratscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke arról beszélt, hogy egy hétnél is kevesebb idő maradt a görög államcsőd elhárításához, ugyanis amennyiben Athén július 20-án nem törleszti az EKB 3,5 milliárd eurós részletét, kénytelen lesz megvonni a görög bankoktól a hozzáférést a vészhelyzeti likviditási támogatási (ELA) rendszer forrásaihoz. Ez rövid időn belül a bankrendszernek a gazdaság egészét és az államháztartást is magával rántó összeomlását eredményezné.
A sikeres szavazás mellett a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani – kommentálta az MTI-nek Jobbágy Gábor, a CIB Bank elemzője a tegnapi eseményeket. A stabilitás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a valószínűnek tartott kormányátalakítás milyen változásokat hoz majd. Az athéni szavazás eredménye azonban megnyithatja az utat Görögország számára olyan áthidaló hitelek felé, amelyek segítségével eleget tud tenni az elmaradt kötelezettségeinek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint most még megvolt a többség a „tűzoltáshoz”, de a következő egy-három évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, szinte lehetetlennek tűnik. A szakember szerint a következő napokban garantálni kell a görög bankrendszer beindításához szükséges pénzeket az EKB részéről, és az Európai Parlamentnek is döntenie kell a görög programról.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a görög miniszterelnöknek a tárgyalásokon nem lesz könnyű dolga, mivel az EU komoly biztosítékokat kér majd arra, hogy egy esetleges görög kormányváltás után is végrehajthatóak lesznek az előírt lépések. (NK)
