A városvezetés javaslatára a Fővárosi Közgyűlés szerdán felhatalmazta Tarlós István főpolgármestert, hogy tárgyaljon a kormánnyal a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ állam részére történő értékesítéséről.
Új fizető parkolási övezet jön létre a III. kerületben
A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta egy új fizető parkolási övezet létrehozását a III. kerületben, továbbá engedélyt adott a drágításra a városrész már meglévő várakozási övezeteiben.
A képviselők 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a parkolási rendelet módosítását.
Az elfogadott javaslat indoklása szerint Óbuda-Békásmegyer önkormányzata tavaly januárban rendelt el úgynevezett telítettségi vizsgálatot a Filatorigát és Kaszásdűlő városrészben, ez 70 százalékot meghaladó kihasználtságot mutatott.
A III. kerület ezután márciusban tett javaslatot a Bojtár utca, Huszti út, Kazal utca, Szentendrei út, Záhony utca, Sujtás utca, Gázgyár utca, Ángel Sanz Briz út, Bogdáni út, Hévízi út, Vörösvári út, Bécsi út által határolt terület fizetőssé tételére. Az autósoknak az új övezetben a legalacsonyabb összegű, óránként 175 forintos díjtételt kell fizetniük a parkolásért.
A főváros emellett hozzájárult ahhoz is, hogy Óbuda-Békásmegyer emelje a 2015 óta működő két fizető parkolási övezetének díjtételeit. Ennek eredményeként a kerületben - a Flórián tér kivételével - ott, ahol eddig óránként 175 forintot kellett fizetni, a jövőben 265 forintot kell, ahol pedig eddig 265 forint volt, ott óránként 350 forintra emelkedik a parkolás díja.
A javaslat vitájában Tarlós István főpolgármester arra kérte a kerületek vezetőit, hogy valamennyien gyűjtsék össze parkolási javaslataikat és azokat a közgyűlés a jövőben egyben tárgyalja.
Az ellenzéki oldalról Tokodi Marcell (Jobbik), Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet is arra hívta fel a figyelmet, hogy a városvezetésnek növelnie kellene a P+R parkolók kapacitását.
Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere elmondta, városrészük azért vezetett be a parkolási díjat, mert a főváros 2010-ig semmilyen eszközzel nem segítette a kerület közlekedését, így az egész gyakorlatilag egy P+R parkolóvá vált.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közölte, a jelenlegi városvezetés 2010 és 2014 között 4 ezer új P+R parkolóhelyet hozott létre, 2019-ig pedig 7 ezret tervez.
Tarlós István zárszavában azt mondta, 2010-ben mindössze egy őrzött P+R parkoló üzemelt Budapesten, a város pénzügyei lehetőségei pedig ezen a területen nem teszik lehetővé a gyors ütemű fejlesztést.
Ismét módosítottak a közbeszerzési rendszer működésén
A testület döntött arról is, hogy március elsejével ismét módosul az az értékhatár, amely felett a Fővárosi Közbeszerzési Kft. bonyolítja le a közbeszerzési eljárásokat. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést 21 igennel, 4 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett támogatta a testület.
A kft. március elsejétől a Főpolgármesteri Hivatal és a fővárosi önkormányzat nettó 200 millió forintot elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseit, míg a fővárosigazdasági társaságok esetében - a kulturális feladatokat ellátó társaságok kivételével - a nettó 500 millió forintot elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseket bonyolítja majd le.
Tokody Marcell (Jobbik) a napirend vitájában arról beszélt, hogy a rendszer működési modelljén kellene megváltoztatni, valódi megoldásra lenne szükség. Most már másodjára próbálnak meg "maszatolni" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a jelen formájában nem működik a társaság és a mostani javaslat sem fogja ezt megoldani.
Horváth Csaba (MSZP) szerint a jó ötlet valamiért a gyakorlatban nem működik. Mint mondta, nem az összeghatárokat kell módosítani, hanem felelős döntést kell hozni a hatékony konstrukció létrehozására, és ha ez nem megy, akkor meg kell szüntetni a társaságot.
Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint semmi értelme a kft.-nek, és támogatná a főpolgármestert abban, hogy szüntessék meg a céget.
Trippon Norbert (MSZP) logikusnak nevezte az alapkoncepciót, de szerinte annak végrehajtása megbukott. Hozzátette, a kft.-nek voltak jó időszakai, de a jelenlegi állapot nem tartható fenn, a közbeszerzések zömét leveszik a társaságtól, így megkérdőjeleződik a fenntarthatósága is.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, a javaslat arról szól, hogy a kft. működése és a finanszírozás is "kerüljön a helyére".
Elfogadták az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet szerdán a Fővárosi Közgyűlés 21 igennel, három nem szavazat ellenében, hat tartózkodás mellett.
A törvény szerint a megosztott bevételekből a fővárosi önkormányzat részesedése 54, a kerületeké 46 százalék. Ennek alapján a kerületi önkormányzatokat összesen 118,7 milliárd, a fővárosi önkormányzatot 139,7 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2018-ban.
Bagdy Gábor a vitában elmondta, a főváros tavaly év végén 8,8 milliárd forintos többletbevételre tett szert, amelyből 4 milliárd forint a kerületeket illeti.
Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere felszólalásában igazságtalannak nevezte a Budapest és a kerületei közötti forrásmegosztást, mivel nincs tekintettel arra, hogy a főváros elvesztette oktatási és egészségügyi feladatai többségét.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere szerint ugyanakkor a forrásmegosztás meghatározásánál nincsenek tekintettel olyan feladatokra, amelyeket a főváros már nem lát el.
A képviselők támogatták a BKV idei bérfejlesztését
A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta a BKV Zrt. munkavállalóinak idei bérfejlesztését. A BKV vezetősége és a szakszervezetek vezetői között 2017. december 19-én született meg a bérmegállapodás. Ezt a cég igazgatósága és felügyelőbizottsága támogatta.
Mint az elfogadott javaslatban írták, az állami vállalatoknál meghirdetett, három év során végrehajtandó 30 százalékos bérfejlesztés miatt az önkormányzati társaságoknál is jelentős bérfejlesztési igény jelentkezett. "Különösen kritikus" helyzet állt elő a BKV-nál, ahol a buszvezetői állomány hiánya miatt csak túlóráztatással - amely jelentős többletköltséget generált - sikerült a szükséges járatszámot biztosítani.
A 3-as metró pótlása miatt további állománybővítés vált szükségessé, és ezt csak jelentős bérfejlesztéssel lehet megoldani. Annak érdekében, hogy a munkaerő-elvándorlást megakadályozzák és a túlórák okozta költségnövekedést visszaszorítsák, jelentős bérfejlesztésre van szükség - mutattak rá.
A bérfejlesztéshez szükséges forrás biztosítása a fővárosi feladatok közötti forrás átcsoportosításával, valamint a feladatok felülvizsgálatával lehetséges.
A megállapodás szerint a bérfejlesztés átlagos mértéke 12 százalék, amelyből 5 százalék alapbérfejlesztés és 7 százalék bérfelzárkóztatás célját szolgálja - elsősorban a hiányszakmáknál. Így a bérfejlesztés hatására 5,8 milliárd forinttal emelkednek a bérköltségek, illetve a személyi jellegű egyéb kifizetések, ezzel együtt 6,9 milliárd forinttal növekednek a személyi jellegű ráfordítások idén.
A vitában Horváth Csaba (MSZP) ismertette azt a később elutasított módosító javaslatát, amely a bérkiegészítés fedezetének átvállalására kötelezte volna a kormányt. Az ellenzéki politikus szerint a budapestiek átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetésük után ezt joggal várhatnák el.
Tarlós István válaszában azt mondta, a kormány átvette azt a 250 milliárd forintos fővárosi adósságot, amit az előző városvezetők halmoztak fel, ezek után szerinte Horváth Csabának nincs alapja az elégedetlenségre. Hozzátette, a jelenlegi kormány "nem is kevéssel" többet adott a BKV-nak, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kabinetek.
MSZP: teljesen akadálymentesítsék a 3-as metrót!
Az MSZP a Fővárosi Közgyűlésben is kezdeményezte, hogy teljes akadálymentesítéssel valósítsák meg a 3-as metró állomásainak felújítását.
Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt sajtótájékoztatón elmondta, a kormánypárti városvezetők nem tekintik valódi problémának az akadálymentesítést, pedig egy felmérés szerint a fővárosiak 92 százaléka azt szeretné.
Az MSZP javaslatot tett arra is, a főváros ne értékesítse a Bálnát, hanem írjon ki üzemeltetési pályázatot, hogy az épület ne "ócskapiacként", hanem igazi kulturális és szórakoztatóközpontként működhessen - fejtette ki.
A szocialista politikus ismételten jogos igénynek nevezte a BKV-dolgozók béremelését.
Szaniszló Sándor, az MSZP másik budapesti képviselője újra Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetőjének menesztését követelte az "elrontott elektronikus jegyrendszerre", az egy év után rozsdásodó "Putyin-metrókra" és a központra kiszabott 150 millió forintos közbeszerzési bírságra hivatkozva.
DK: a főváros a menedékkérők oldalára állt, helyesen
A DK szerint miközben a kormány eddig akár százmilliárd forintot is költött a félelem- és gyűlöletkeltésre, addig a fővárosi önkormányzat teljesen egyértelműen és helyesen a menedékkérők oldalára állt.
Fidesz: Közösen hazudik és csúsztat a DK a Jobbikkal
A Fővárosi Önkormányzat egyetlen fillért sem fordít migránsok, illegális bevándorlók lakhatására, bármennyire is szeretné ezt Gyurcsány Ferenc pártja és szövetségesük, a Jobbik - olvasható a közleményben, melyet a DK és a Jobbik nyilatkozata kapcsán adott ki a Fidesz nevében Kocsis Máté, a párt budapesti elnöke.
"Az oltalomban részesülők átmeneti szociális ellátására nem a magyar kormány, nem a budapestiek, hanem Brüsszel ad pénzeket, tehát Gy. Németh és Tokody csúsztat. A Belügyminisztérium pusztán uniós kötelezettségének tesz eleget, amikor a brüsszeli migráns-támogatásról rendelkezik, de Budapesten ezt csak minimálisan kell felhasználni, mert más európai városokkal ellentétben itt nincsenek tömegesen ellátásra jogosultak, és csak az az alig 60 ember részesül ebből, aki jogszerűen tartózkodik az országban, legális oltalmazottként" - emeli ki Kocsis Máté, aki szerint meglepő, hogy minderről "most azok kiabálnak, akik le akarják bontani a kerítést, akik nem szavazták meg a migránsok betelepítését célzó alkotmánymódosítást, akik bojkottálták a kvótanépszavazást, akik támadják a kormány bevándorláspolitikáját, a nemzeti konzultációt és már a Stop Sorost is". Sem a kormány, sem a főváros nem fogad be és nem finanszíroz illegális bevándorlókat, emelte ki Koscis Máté, aki közleménye végén hangsúlyozta: jelenleg Budapest Európa egyik legbiztonságosabb nagyvárosa, és a városvezetés mindent megtesz, hogy az is maradjon.
Gy. Németh Erzsébet sajtótájékoztatón elmondta, összedőlt a kormány 2018-as választási kampányról szóló kommunikációja miután kiderült, hogy tavaly 1300 menekültet fogadtak be az országba.
Úgy fogalmazott, miközben "Orbán Viktor fújja ezt a nem létező Soros-tervet", addig a főváros 2017 októberétől a Szubjektív Értékek Alapítvánnyal közösen szervezett egy tízrészes fórumot a harmadik országból érkezők beilleszkedéséről az az ENSZ Menekültügyi és Integrációs Alapjának támogatásával, továbbá migrációs ügyfélpontot is működtet az ENSZ illetékes szervezetével együttműködve.
Gy. Németh Erzsébet aláhúzta, a DK helyesnek tartja, ha Magyarország - hátterük feltérképezése után - befogadja a rászoruló menedékkérőket.
Jobbik: A fővárosi hajléktalanellátó szervezet is segített bevándorlókat
A jobbikos Tokody Marcell szerint a főváros hajléktalanellátó szervezete, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) olyan programot működtetett, amelynek során migránsok magyarországi letelepedését segítette.
Az ellenzék párt fővárosi képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta: a BMSZKI nem csupán albérleti támogatást nyújt a migránsoknak, hanem a programjának a célja, hogy munkához jutási és lakhatási támogatást nyújtson a magyarországi letelepedéshez.
Szólt arról, a sajtóban megjelentek szerint a főváros vezetése megtiltotta a BMSZKI-nak, hogy a programról bármilyen tájékoztatást adjanak újságíróknak, és ez a Jobbik szerint ez elfogadhatatlan.
Az ellenzéki politikus közölte, az előbbiek miatt írásbeli kérdéssel fordult Tarlós István főpolgármesterhez.
Hangsúlyozta: a kormány húszezer kötvényest és az elmúlt években 2300 egyéb migránst engedett be az országba szemben a kommunikációjával. "A Fidesz egyre mélyebbre süpped abban a migrációs mocsárban, amit ő maga teremtett" - fogalmazott az ellenzéki politikus hozzátéve, hogy folyamatosan derülnek ki hazugságok.
Tokody Marcell kitért arra is, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételéhez nem szükséges magyar állampolgárság. Így tehát a bevándoroltak, a letelepedettek, a menekültek és az oltalmazottak is igénybe vehetik a támogatást. "Ha migráns Ahmed három gyermekével érkezik, akkor megkaphatnak" 10 millió forint támogatást és ugyanennyi államilag finanszírozott kedvezményes hitelt a magyar adófizetők pénzén - mondta.
Tokody Marcell kijelentette: elfogadhatatlan ez a gyakorlat, hiszen a kormányzat "súlyos tíz milliárd forintokat" költött el az elmúlt években arra a migrációs "gyűlöletkampányra", amelyről most kiderült, hogy mindvégig hazugság volt.
