Közzétette tegnap devizahiteles jogegységi határozatát a Kúria. A legfelsőbb bírói testület döntése a bankok számára kedvező: nem szükséges ugyanis, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések nagyságát tételesen tartalmazza.
Biztosan nem örülnek a devizahitelek pereskedő adósai a Kúria tegnap közzétett jogegységi határozatának. A legfelsőbb bírói testület szerint a devizaalapú kölcsönszerződés akkor is megfelel a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenérték kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának módját. A pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés olyan tájékoztatásnak minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.
Ezt követően a pereskedő adósok tehát már nem hivatkozhatnak a bíróságon arra, hogy a devizaalapú összeg nem pontos meghatározása miatt kérik hitelszerződésük teljes vagy részleges érvénytelenítését, esetleg tartozásuk újraszámolását. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától még csak részben sem válhat érvénytelenné egy hitelszerződés. A Kúria döntése egyértelműen a bankok és más hitelezők számára jó hír: nem lesz újabb elszámolás, és tömeges szerződésérvénytelenítés sem – sommázta a döntést a Portfólió. A sokéves tapasztalatok alapján a devizaalapú konstrukciók esetében legtöbbször az utóhitelek és jelzálogkölcsönök elszámolása okozott vitát. Korábbi adatok szerint a bankokhoz tavaly több mint százötvenezer ügyfélpanasz futott be a hitelek elszámolásával kapcsolatban, a második lépcsőfokot jelentő Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig idén május közepéig valamivel több mint tizenhatezer ügy érkezett.
Ezt követően a pereskedő adósok tehát már nem hivatkozhatnak a bíróságon arra, hogy a devizaalapú összeg nem pontos meghatározása miatt kérik hitelszerződésük teljes vagy részleges érvénytelenítését, esetleg tartozásuk újraszámolását. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától még csak részben sem válhat érvénytelenné egy hitelszerződés. A Kúria döntése egyértelműen a bankok és más hitelezők számára jó hír: nem lesz újabb elszámolás, és tömeges szerződésérvénytelenítés sem – sommázta a döntést a Portfólió. A sokéves tapasztalatok alapján a devizaalapú konstrukciók esetében legtöbbször az utóhitelek és jelzálogkölcsönök elszámolása okozott vitát. Korábbi adatok szerint a bankokhoz tavaly több mint százötvenezer ügyfélpanasz futott be a hitelek elszámolásával kapcsolatban, a második lépcsőfokot jelentő Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig idén május közepéig valamivel több mint tizenhatezer ügy érkezett.
