Tizenöt ország több mint száz képviselőjének részvételével szombaton megkezdődött a Magyarok második kulturális világtalálkozója nevű kétnapos rendezvény Pécsett.
Az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi projektirodája és a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) szervezésében rendezik meg Pécsett a Magyarok második világtalálkozóját. A szombaton megkezdődött eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár úgy fogalmazott: „soha még kormányzat ilyen nagy nemzeti erőforrást nem fordított a kultúra támogatására”. Összességében csak a fővárosban 422 milliárd forint értékű beruházás valósul meg – jelezte, hozzátéve, hogy a Modern városok program fejlesztései között kulturális elemek is találhatók, amelyekre a debreceni, a kaposvári és a veszprémi színház felújítását hozta fel példaként – jelentette az MTI. Hoppál Péter kiemelte, hogy a kormány a Hagyományok Háza működését is a legmagasabb szintre akarja emelni: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot kilenc központtal, a határon túli magyar közösségek számára hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján.A többletfeladat többletfinanszírozást igényel, így a tavalyi 850 millió forint körüli állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül a Hagyományok Háza. Kitért arra is, hogy hatalmas vállalásokat tett a kormányzat a művészeti, történelmi és emlékezetpolitikai témájú emlékévekkel.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint akkor lehet modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század fájdalmaira, ha összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat építünk az élet valamennyi területén. Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának Kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér. Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné, hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi egyetemeken tanuljanak.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, hogy új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben egyetértés van.
„A magyarság semmi többet nem akar, amikor a székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában bármelyik közösség számára biztosított” – fogalmazott.
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben tartották a HTMA szervezésében.A vasárnapig tartó eseményre a világ számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos személyiségek kaptak meghívást.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint akkor lehet modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század fájdalmaira, ha összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat építünk az élet valamennyi területén. Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának Kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér. Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné, hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi egyetemeken tanuljanak.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, hogy új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben egyetértés van.
„A magyarság semmi többet nem akar, amikor a székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában bármelyik közösség számára biztosított” – fogalmazott.
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben tartották a HTMA szervezésében.A vasárnapig tartó eseményre a világ számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos személyiségek kaptak meghívást.
