A közpénzügyi ellenőrzéseket végző szervezetek módszertanának egységesítését szorgalmazza az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelynek a tavalyi évi tevékenységéről szóló beszámolóját Warvasovszky Tihamér alelnök ismertetette szerdán az Országgyűlésben.
Az alelnök azt mondta: az ÁSZ 2016-ban kiemelten fókuszált az ellenőrzők ellenőrzésére, amelynek keretében a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a könyvvizsgálói kamara tevékenységét is értékelte.
A beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő gazdasági bizottság előadója, Czomba Sándor (Fidesz) úgy értékelt: az ÁSZ továbbra is megfelelően látja el feladatát, hatékonyan ellenőrzi a közpénzek felhasználását, támogatja és segíti az Országgyűlés munkáját, valamint olyan kiadványokat készít, olyan konferenciákat szervez, amelyek támogatják a jó állam működésének megerősítését.
Szólt arról, hogy az ÁSZ legfontosabb feladata a közpénzekkel való hatékony és törvényes gazdálkodás ellenőrzése. Ezt a feladatot is hatékonyan látta el a szervezet úgy, hogy új ellenőrzési területeket vont be - mondta. Hozzátette: az ÁSZ kiemelten ellenőrizte tavaly azokat a szervezeteket, a jegybankot, az államkincstárat, az adóhivatalt, a statisztikai hivatalt, a könyvvizsgálói kamarát, amelyek maguk is végezhetnek felügyeleti tevékenységet.
Czomba Sándor kitért arra, hogy az önkormányzatok ellenőrzésekor hangsúlyos volt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer fejlesztése, valamint az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának, vagyongazdálkodásuknak az ellenőrzése. Kiemelte a számvevőszék tevékenységét a magyar emberek pénzügyi tudatosságának javítása érdekében.
Fidesz: az ÁSZ továbbra is rajta tartja szemét a közpénzeken
Witzmann Mihály (Fidesz) szerint "az Állami Számvevőszék továbbra is rajta tartja szemét a közpénzeken, a magyar emberek adóforintjain és nagy mértékben hozzájárul az állam hatékony működéséhez".
Hozzátette: a számvevőszék tavaly is folyamatosan kontroll alatt tartotta a makrogazdasági folyamatokat, az államadósság alakulását, és ezzel nagy mértékben hozzájárult a költségvetési tervezés átláthatóságához.
Megemlítette az ÁSZ 2016-os tevékenységéből azt, hogy nagy hangsúlyt fordítottak az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzésére. A jól irányított államnak komoly segítséget jelent a közszféra azon szervezeteinek, területeinek ellenőrzései, amelyek az államadósság-mutató alakulása, vagy az ország versenyképessége szempontjából jelentőséggel bírnak - hangsúlyozta.
A kormánypárti képviselő hozzátette: diplomás pályakövetést is végzett az ÁSZ, illetve a 2015-ös brókerbotrányok miatt kiterjesztette a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatokra.
MSZP: nem jó a kormányzás
Józsa István (MSZP) a kormánypárti képviselőkkel szemben úgy látta, hogy "messze nincs jó kormányzás", hiszen Magyarországon nő a szegénység, a problémák gyökere pedig "az elképzelhetetlen mértékű korrupció", a be nem folyt áfamilliárdok. Hozzátette: bőven van mit tennie a szervezetnek, amelynek stratégiai célja, hogy szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben.
Emellett az ellenzéki politikus úgy látta, az ÁSZ éves beszámolói alaposak, áttekinthetőek, világosak.
Kifogásolta, hogy nem írták le kellő mélységig a roma önkormányzatnál végzett ellenőrzést. Elmondta, ezen önkormányzatnál másfélmilliárd forint tűnt el, és jó lenne, ha az ÁSZ bevenné ellenőrzési tervébe annak kiderítését, mi is történt.
Kitért arra is, hogy az ÁSZ valójában az Országgyűlés szerve, neki tartozik beszámolási kötelezettséggel, és helyesebb lenne, ha országgyűlési számvevőszéknek neveznék. Kérdéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az ÁSZ ellenőrzését az Országgyűlés milyen szinten látja el.
Szorgalmazta, hogy a számvevőszék minél gyorsabban kezdje meg annak a 266 milliárd forintnak az ellenőrzését, amelyet a jegybankelnök "átpakolt" a jegybanki alapítványokhoz.
Hangsúlyozta: az ellenőrzést végző szervezeteknek közös nyelvet kell beszélniük a hatékony munka érdekében. Az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, az azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendezettségében, a közpénzek célszerű és eredményes felhasználásában - tette hozzá Warvasovszky Tihamér.
Az ÁSZ szerint szükség van átlátható, nyilvános módszertanokra, hiszen ez az egyik biztosítéka az objektív, azonos módszertani szempontok alapján történő, szakszerű ellenőrzésnek. Az alelnök közlése alapján az ÁSZ szerepe ezért, hogy kidolgozza a nemzetközi standardokon alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irányokat.
Warvasovszky Tihamér az ÁSZ tavalyi munkáját úgy jellemezte: a 2016-os év a hasznosulás és a tudásmegosztás kiterjesztésének éve volt a számvevőszék életében.
Hangsúlyozta: a számvevőszéki ellenőrzések végső célja alapvetően nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a pozitív változások elindítása és fenntartása, valamint az, hogy az ÁSZ elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez.
Ismertetése szerint a számvevőszék 2016-ban 260 jelentést hozott nyilvánosságra, az ellenőrzések hasznosulása érdekében több mint 2200 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg és további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében.
Közölte: az ÁSZ az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2016-ban több mint 250 alkalommal értesített hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt.
Az alelnök elmondta, az ÁSZ tavaly is figyelemmel kísérte a makrogazdasági folyamatokat és az államadósság alakulását, ellenőrizte és elemezte a központi költségvetést, annak intézményeit, valamint az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlást.
Közölte: a számvevőszék a brókercégekhez kapcsolódó események kockázatait értékelve kiterjesztette a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatok befektetési döntéseire is, valamint értékelte több kórház és vízügyi igazgatóság gazdálkodását, illetve ellenőrzése alá vonta a megyei hatókörű múzeumok gazdálkodását. Megkezdte a felsőoktatási intézmények utóellenőrzését is. Tavaly is folytatódtak az önkormányzati és állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzései, kiemelt figyelmet fordítva a rezsicsökkentésben is érintett önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodó társaságra - tette hozzá.
Warvasovszky Tihamér jelezte: az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatok alapján négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolja az önkormányzatok adósságrendezésével, a közvagyonnal való gazdálkodással, a közérdekű adatok közzétételével és a független könyvvizsgálattal kapcsolatban.
Elmondta: a számvevőszék szerint az adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatok ellenőrzése alapján felvetődik, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek képesek egyidejűleg hatékonyan kezelni az eladósodást kiváltó okokat és a hitelezők érdekeit, illetve megfelelően szankcionálják a felelőtlen gazdálkodást, a szabályok be nem tartását.
Emellett az ÁSZ a közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében olyan vagyonvédelmi intézkedések bevezetését ajánlja a jogalkotónak, amelyeket a hatóságok súlyos hiányosságok esetén akadálytalanul és azonnali hatállyal alkalmazhatnának - tette hozzá.
Az alelnök ismertetése szerint az ÁSZ ugyancsak az önkormányzatok ellenőrzése alapján a közérdekű adatok közzétételi szabályozásának felülvizsgálatát javasolja, továbbá megerősítené az intézmények, gazdálkodó szervezetek irányítását és minőségközpontúságát is.
A számvevőszék felhívta a figyelmet arra is, hogy szükséges erősíteni az ellenőrző szervezetek által végzett munka minőségbiztosítását és szankcionálását többek között a könyvvizsgálatnál, azaz a közpénzügyekkel érintett szervezetek tevékenységének piaci hitelesítőjénél is.
