November 6-án, pénteken és november 7-én, szombaton újabb nemzetközi tiltakozássorozat kezdődik Európában. Legalább 15 országban, több mint száz civil szervezet részvételével szerveznek megmozdulásokat, miközben Franciaországban továbbra is feszült a helyzet a korábbi tömegtüntetések után. A demonstrációk egyik legfontosabb közös témája ezúttal nem a migráció vagy a háború, hanem a mesterséges intelligencia rohamos terjedése, az energiaárak és az óriási adatközpontok építése.
Az európai tiltakozások újabb hulláma pénteken veszi kezdetét, és várhatóan szombaton is folytatódik. A Stop Dirty Data Centres nevű nemzetközi kampány keretében 15 európai ország több mint száz civil szervezete készül különböző akciókra. A szervezők azt követelik, hogy az európai kormányok függesszék fel az új, nagyméretű adatközpontok engedélyezését mindaddig, amíg nem születnek szigorúbb környezetvédelmi és társadalmi szabályok.
A kezdeményezéshez környezetvédők, helyi lakossági csoportok, digitális jogvédők és más civil szervezetek csatlakoztak. A demonstrációk nem mindenütt hagyományos utcai felvonulások lesznek: több helyszínen lakossági fórumokat, nyilvános vitákat, kerékpáros akciókat és figyelemfelhívó rendezvényeket szerveznek.
Hol várhatók tüntetések pénteken és szombaton?
A jelenleg közzétett programok alapján biztosan érintett országok között szerepel Franciaország, Lengyelország, Írország, Spanyolország, Hollandia, Dánia, Finnország és az Egyesült Királyság. A szervezők összesen 15 ország részvételéről számolnak be, de nem minden ország minden rendezvényének pontos helyszíne és időpontja szerepel a nyilvánosan hozzáférhető beszámolókban.
Lengyelországban pénteken Varsóban, a parlament épülete előtt tartanak demonstrációt. A tiltakozók az adatközpontok működésének szigorúbb szabályozását követelik, különösen a környezeti hatások és a helyi lakosság érdekeinek védelmében. A péntek délután négy órára meghirdetett megmozdulás azért is figyelemre méltó, mert Lengyelországban az elmúlt hetekben más politikai és társadalmi kérdések miatt is fokozott feszültség alakult ki.
Hollandiában Amszterdam Sloterdijk városrészében pénteken délben kezdődik tiltakozás. A résztvevők a nagy technológiai vállalatok terjeszkedése ellen emelnek szót. Attól tartanak, hogy az adatközpontok növekvő energiaigénye tovább terheli az elektromos hálózatot, miközben a lakásépítések és más fejlesztések számára egyre nehezebbé válik az áramellátás biztosítása.
Az Egyesült Királyságban több helyszínen is szerveznek akciókat. Leedsben pénteken délben indul felvonulás a városközpontban, Blackpoolban egy tervezett adatközpont-fejlesztés ellen tiltakoznak, Readingben pedig délután fél háromra hirdettek meg demonstrációt. Londonban szakmai fórumokat és közösségi rendezvényeket is tartanak, amelyeken az adatközpontok környezeti és gazdasági következményeit vitatják meg.
Szombaton Finnországban várható több összehangolt megmozdulás. Helsinkiben, Ouluban, Tamperében és Turkuban egyaránt délután egy órára hirdettek tiltakozásokat, Jyväskyläben pedig két órakor kezdődik rendezvény. A finn szervezetek az új adatközpont-fejlesztések felfüggesztését követelik, mert szerintük ezek jelentős környezeti terhelést okozhatnak.
Dániában szombaton a Køge közelében fekvő Lille Skensved településen, egy Microsoft-adatközpont előtt szerveznek demonstrációt. A résztvevők az energiafelhasználás, a környezetvédelem és a helyi közösségek érdekeinek kérdését helyezik előtérbe.
Spanyolországban Madrid térségében, Alcalá de Henaresben is terveznek figyelemfelhívó akciót egy adatközpont-fejlesztés közelében. Írországban szintén szerveznek rendezvényeket, köztük környezetvédelmi és egyetemi közösségek részvételével.
Franciaországban a hétvégi tiltakozások különösen érzékeny politikai környezetben zajlanak. Az országban az elmúlt hetekben már jelentős társadalmi elégedetlenség alakult ki az oktatás helyzete, a megélhetési költségek és a kormány gazdaságpolitikája miatt. A mostani nemzetközi akcióhoz Párizsban, Grenoble-ban, Marseille-ben és más településeken is csatlakoznak csoportok. Szombaton Párizsban külön rendezvényt szerveznek a nagyméretű adatközpontok ellen, Marseille-ben pedig nyilvános gyűlés és helyi tiltakozás szerepel a programban. Ezeket azonban nem szabad automatikusan a korábbi, kormányellenes tömegtüntetések folytatásának tekinteni: a szervezők és a közvetlen követelések részben eltérnek egymástól.
Németországban Berlinben szombaton országos szakmai és aktivista találkozót tartanak az adatközpontok terjeszkedése ellen. Ausztriában Kronstorfban egy Google-adatközpont építési helyszínéhez szerveznek figyelemfelhívó sétát. Olaszországban pedig helyi aláírásgyűjtések és tájékoztató akciók szerepelnek a programban. A szombati események között Dublinban is jelentősnek ígérkező felvonulást hirdettek meg: az ír környezetvédők déli kezdettel vonulnak fel az új adatközpontok építésének felfüggesztését követelve.
Miért tiltakoznak ennyi országban egyszerre?
A megmozdulások hátterében az áll, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével Európában is rohamosan nő a nagy teljesítményű adatközpontok iránti igény. Ezek az épületek hatalmas számítási kapacitást biztosítanak, ugyanakkor jelentős mennyiségű villamos energiát és bizonyos technológiák esetében hűtővizet is felhasználnak.
A tiltakozók szerint az adatközpontok terjeszkedése növelheti az energiahálózatokra nehezedő nyomást, veszélyeztetheti a helyi vízkészleteket, és egyes térségekben a lakásépítési vagy ipari fejlesztésekkel is versenybe kerülhet. A szervezők attól is tartanak, hogy a nagy technológiai vállalatok beruházásai nem minden esetben járnak arányos előnyökkel a helyi lakosság számára.
A másik oldalon az iparág képviselői azzal érvelnek, hogy az adatközpontok nélkülözhetetlenek Európa digitális versenyképességéhez, a mesterséges intelligencia fejlődéséhez és a gazdasági növekedéshez. A vita ezért nem egyszerűen környezetvédelmi kérdés: arról is szól, hogy milyen feltételekkel és kinek az érdekében fejlődjön Európa technológiai infrastruktúrája.
Mire lehet számítani a hétvégén?
A pénteki és szombati rendezvények alapján széles földrajzi kiterjedésű, de eltérő nagyságú tiltakozásokra lehet számítani. Egyes városokban utcai felvonulásokat hirdettek meg, máshol néhány tucat résztvevővel zajló helyi akciók, fórumok vagy aláírásgyűjtések szerepelnek a programban. A szervezők egyelőre nem közöltek megbízható, egész Európára vonatkozó résztvevői előrejelzést.
Fontos különbség, hogy a 15 országra kiterjedő nemzetközi akció nem azonos az Európában zajló valamennyi kormányellenes, megélhetési vagy oktatási tiltakozással. Franciaországban, Olaszországban és más országokban ezeknek külön előzményeik és szervezőik vannak, és nem minden esetben áll rendelkezésre megerősített információ újabb, november 6–7-re meghirdetett országos tömegdemonstrációról.
A következő két nap legfontosabb kérdése így az lehet, hogy a helyi tiltakozásokból sikerül-e egységes európai nyomásgyakorlást kialakítani. A szervezők az Európai Uniótól, a nemzeti kormányoktól és az önkormányzatoktól egyaránt intézkedéseket várnak. A mostani megmozdulások megmutathatják, hogy az adatközpontokkal és a mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatos társadalmi aggodalmak mekkora támogatást képesek mozgósítani Európában.
