Amirhossein Malekit és Amirhossein Ebrahimit a januári iszfaháni tüntetésekkel összefüggésben akasztották fel – közölték az iráni hatóságok kedden.
A Mizan hírügynökség szerint a tüntetők fegyveresek voltak, és a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a halálos ítéletüket - írja az Iran International.
A két férfi egyike annak a 12 vádlottnak, akiket halálra ítéltek az úgynevezett Alikhani téri ügyben. Az eset az iszfaháni januári tüntetésekre vezethető vissza, melynek során az iráni hatóságok szerint a vádlottaknak közük volt négy biztonsági alkalmazott halálához, fegyveres bűncselekményekhez, rongáláshoz és gyújtogatáshoz.
A jogvédő szervezetek (Iran Human Rights) adatai szerint az ügy többi vádlottja közül július 19. óta már hét embert – köztük két afgán állampolgárt – kivégeztek.
Mai Sato, az ENSZ különleges jelentéstevője október 28-án, az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottsága előtt tartott beszédében ezt az ügyet hozta fel példaként az iráni tüntetők ellen lefolytatott tárgyalásokra.
Shahrzad Shahbazi, az ügy egyik védőügyvédje korábban kétségbe vonta a hivatalos verziót, és kijelentette, hogy senkit sem vádoltak meg hivatalosan gyilkossággal, és a terhükre rótt haláleseteket le sem tárgyalták bíróság előtt.
Az iráni hatóságok régóta élnek olyan tágan megfogalmazott vádakkal, mint a kémkedés, a nemzetbiztonság elleni cselekmények, a fegyveres lázadás, az Istennel szembeni ellenségesség (Moharebeh) és a Földön elkövetett korrupció (Fasad-fil-arz), hogy elfojtsák a másként gondolkodókat és leszámoljanak a politikai ellenfelekkel.
Emberi jogi szervezetek szerint ezeket a bélyegeket rutinszerűen alkalmazzák a tüntetőkkel, másként gondolkodókkal és politikai foglyokkal szemben, hogy nemzetbiztonsági fenyegetésként tüntessék fel őket, és jogi ürügyet teremtve kivégezzék őket.
Az Amnesty International, a Human Rights Watch és független ENSZ-szakértők számos olyan esetet dokumentáltak, amikor a forradalmi bíróságok súlyosan igazságtalan vagy rendkívül felgyorsított eljárások után hoztak ilyen ítéleteket kínzással kikényszerített, hamis vallomásokra alapozva, megtagadva a vádlottaktól a hatékony jogi képviselethez való hozzáférést.
A jogvédők ezért önkényesnek és politikailag motiváltnak minősítik az e vádak alapján végrehajtott kivégzéseket, és arra figyelmeztetnek, hogy a hatóságok állításait nem szabad független tényként kezelni.
