Vételár. Hitel. Önerő. Banki költségek. Közjegyző. Ügyvédi díj. Vagyonszerzési illeték. Felújítási költség. Költöztetői munkadíj. Néhány kiadási tétel, amivel számolni lehet egy lakásvásárlás előtt. Nézzük mindezt részletesen!
A vételár csak a kezdet
Egy lakás vagy ház megvásárlásánál a vételár kialkudása csak a kiindulási pont a költségek sorában. Kétségkívül ez a legnagyobb tétel, ám az egyéb költségek is százezres, milliós kiadást jelenthetnek, ezért kell ezekre is felkészülni. Az önerőtől az illetéken át a költözésig több olyan teher várható, amelyre még az ajánlattétel előtt érdemes pénzt elkülöníteni.
Mi a minimum?
Mielőtt ajánlatot tesztek, tisztázzátok, mekkora összeget és mikor kell saját forrásból kifizetni. Az adásvételi szerződésben rögzítitek az első vételárrészletet és a további fizetési határidőket, sőt foglalóban is megállapodhattok, de nem kötelező. Ha hitelt vesztek fel, a bank az ingatlan és a hitelbírálat alapján határozza meg, mennyi saját forrást vár el. Előfordulhat, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával kevesebb önerővel, mint az alapból elvárt 20%, megoldható a finanszírozás, ezt előre egyeztetni kell a bankkal. Az adásvételi szerződés fizetési ütemezését minden esetben a rendelkezésre álló pénzhez és a hitel folyósításának várható idejéhez kell igazítani.
Milyen váratlan meglepetések érhetnek adásvételnél?
A szerződéskötésnél rögtön ott az ügyvédi díj, amit legtöbbször a vevő fizet. Ez nagyságrendileg szerencsés esetben 0,5, de inkább 1 vagy 1,5 százalék lehet – a számot mindig előre tisztázni kell a választott ügyvéddel. Kiemelkedő tétel a vagyonszerzési illeték, amely a legtöbb esetben 4 százalék, azaz már egy 25 millió forintos ingatlannál is eléri a milliós lélektani határt. Bizonyos esetekben mentesség vagy kedvezmény járhat, a 35 év alatti első lakásszerzők például mindig érdeklődjenek erről. Az illetékre írásbeli kérelem esetén legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés is engedélyezhető.
Mi jön még a hitelfelvétel mellé?
A többség hitel segítségével vásárol lakást, különösen első ingatlant – a szerződéskötés előtt ennek kereteiről, a hitelképességről mindig tájékoztatást kell kérni a kiválasztott banknál. Lesznek a hitel igényléséhez kapcsolódó egyszeri tételek, fizetni kell az értékbecslésért, a közjegyző munkájáért. Aztán beindulnak a törlesztőrészletek, amelyek 10, 20, esetleg 25 évig havi költséget jelentenek. Egy hitelnél mindig tisztában kell lenni azzal, hogyan alakul a törlesztő évtizedes távlatban. A végig fix kamatozás tervezhetőbbé teszi a törlesztést, ha a kedvezmény feltételei a futamidő alatt is teljesülnek. Az Otthon Start Program (THM: 3,2%, közzétéve: 2026.10.09.) hivatalosan az első lakásukat vásárlóknak lett kitalálva, de a feltételek alapján mások is jogosultak lehetnek rá. A program keretében elérhető hitel kamata fix 3 százalék, a konstrukcióban legfeljebb 50 millió forintos hitelösszeg igényelhető.
Mi az, amire tényleg kevesen gondolnak?
Ha kifizettük az összes fenti tételt, majd elkezdtük a hitel törlesztését, még akkor is maradnak hátra a lakásvásárláshoz köthető kiadások. Szükség lehet felújításra, bútorbeszerzésre, udvarrendezésre. Fizetni kell a költöztetőnek, ha arra van igény. Beköltözés után pedig át kell állni az új lakás havi fenntartására, például a rezsire vagy a lakásbiztosításra, amely jelenthet nagyobb tételt a korábban megszokottnál.
A reális lakásvásárlási keret tehát a vételárból, az ügyintézési és költözési költségekből, valamint a beköltözés után várható havi kiadásokból áll össze. Ha mindet előre leírjátok, könnyebb eldönteni, melyik ingatlan fér bele a keretetekbe.
Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.
