A Google egy különleges, hosszú távú terv megvalósításán dolgozik: a vállalat elképzelése szerint a jövőben akár adatközpontokat is lehetne telepíteni az űrbe.
Ennek első gyakorlati tesztjeként október 1-jén egy hűtőszekrény méretű kísérleti műholdat juttattak alacsony Föld körüli pályára. A Project Suncatcher nevű program célja annak vizsgálata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök mennyire képesek működni az űr rendkívül nehéz körülményei között.
A műholdat egy SpaceX rakéta segítségével állították pályára, és a Planet nevű műholdas képalkotással foglalkozó vállalattal együttműködésben fejlesztették. Fedélzetén négy, kifejezetten mesterséges intelligencia-feladatokra tervezett Tensor Processing Unit, vagyis TPU található. Ezek a Google saját fejlesztésű számítástechnikai egységei nagyjából egy adatközponti szerver teljesítményét képviselik. A kísérlet során a chipek egyszerre körülbelül 15 percig működnek, ezalatt a Gemini mesterséges intelligenciát futtatják, és rövid lekérdezéseket dolgoznak fel. Ezután leállnak, hogy lehűljenek.
A Google elképzelése szerint ez csak az első lépés. A vállalat a későbbiekben műholdak egész flottáját küldené alacsony Föld körüli pályára. Egy-egy műholdon akár egy tucat TPU is helyet kaphatna, miközben a műholdak lézeres kommunikációval kapcsolódnának egymáshoz és a Földhöz. Így tulajdonképpen egymással összekapcsolt, űrben működő adatközpontok jöhetnének létre.
Az ötlet egyik legfontosabb előnye az energiaellátás lehet. A Földön működő adatközpontok hatalmas mennyiségű elektromos energiát fogyasztanak, és az energiaigény a mesterséges intelligencia gyors terjedésével tovább növekedhet. Az űrben viszont a műholdak szinte folyamatosan hozzáférhetnek a napfényhez, így a Google szerint akár többször annyi napenergiát lehetne hasznosítani, mint a Föld felszínén. Ez különösen vonzó lehet egy olyan időszakban, amikor az AI-rendszerek egyre nagyobb számítási kapacitást igényelnek.
Az űrbeli adatközpontok azonban komoly műszaki problémákat is felvetnek. Az egyik legnagyobb kihívás a hő elvezetése. A Földön az adatközpontokban ventilátorokkal és vízhűtéssel próbálják eltávolítani a számítógépek által termelt hőt, az űrben azonban a hagyományos ventilátoros hűtés nem működik ugyanúgy, és hatalmas mennyiségű vizet sem lehet rendszeresen az űrbe szállítani. A Google ezért csövekből és radiátorokból álló hűtőrendszert tesztel, amelynek segítségével a műholdak megpróbálják leadni a működő chipek által termelt hőt.
További problémát jelent az intenzív kozmikus sugárzás és az űrszemét. A sugárzás elektronikai hibákat okozhat, miközben az alacsony Föld körüli pályán működő műholdaknak az egyre növekvő mennyiségű űrszeméttel is számolniuk kell. Emiatt egy űrbeli számítógépet sokkal ellenállóbbá kell tenni, mint egy hagyományos földi szervert.
A Google ennek ellenére már a következő lépésekre készül: a vállalat további két műhold felbocsátását tervezi 2027-ben, és hosszabb távon akár több mint 80 műholdból álló csoportokat is létrehozhat. Ha a technológia működőképesnek bizonyul, az elképzelés alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a jövő adatközpontjaira gondolunk. Egy napon akár az is megtörténhet, hogy amikor valaki egy mesterséges intelligenciának küld lekérdezést, a választ nem egy földi szerverpark, hanem egy több száz kilométerrel a fejünk felett keringő számítógép dolgozza fel - írja a smithsonianmag.com.
