Ruszin-Szendi Romulusz a Facebook-oldalán jelezte, hogy zárt ülésen tájékoztatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságát két, közérdekű ügy részleteiről.
Hangsúlyozta, hogy minősített információkat nem hozhat nyilvánosságra, de a felelősség kérdéseiről és a közpénzek felhasználásáról a társadalomnak joga van tudni.
„Az újdörögdi kézigránát-baleset ügyében feltárt információk szerint a katonák jelezték: nem javasolják, hogy a kiképzés résztvevőivel éles kézigránátot dobassanak. A feladatot ennek ellenére végrehajtották” - írta a miniszter.
„Az ügyészség a büntetőeljárást megszüntette, mert álláspontja szerint a feltárt szabályszegések és a bekövetkezett tragédia között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősséghez szükséges közvetlen okozati kapcsolat.
Közben azonban eltelt annyi idő, hogy az elévülés miatt az érintett személyekkel szemben új eljárás megindítására már nincs lehetőség. Vagyis büntetőjogi felelősségre vonásra ebben a körben már nem kerülhet sor.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szakmai, vezetői és politikai felelősség” - tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.
„A feltárt információk alapján a szakmai fenntartások ellenére azért kellett végrehajtani a feladatot, mert politikai elvárás volt a program kibővítése és ezen keresztül az önkéntes tartalékos katonai létszám növelése. A katonák jelezték a kockázatot, mégis végre kellett hajtaniuk a feladatot.
Ez a politikai felelősség lényege. A létszám növelése soha nem írhatja felül az emberi életet és a katonai kiképzés biztonságát.
A történteket büntetőjogi értelemben lezárták. A tanulságot azonban nekünk kell levonnunk: ilyen politikai nyomás a jövőben nem kerülhet a katonai szakmai szempontok fölé.
Mert egy katonai kiképzés végén nem az a legfontosabb, hogy hány ember teljesítette a programot, hanem az, hogy mindenki épségben hazatérjen.
A baleset sérültjét a Honvédelmi Minisztérium foglalkoztatja és minden rendelkezésére álló segítséget megad a rehabilitációhoz” - fogalmazott a miniszter.
A csádi misszióról elmondta, hogy arra közel négymilliárd forint közpénzt költöttek el, de csak a bizottság tagjainak számolt be arról arról, hogy pontosan mire ment el a pénz.
„Amikor ismertettem, hogy mi történt és mire ment el ez a pénz, a bizottság tagjainak arcára döbbenet ült ki. Ennél többet azonban a nyilvánosság előtt nem mondhatok el. Az információk egy része nemzetünk biztonsága érdekből nem lehet nyilvános.” - tette hozzá.
„A zárt ülésen ismertetett körülmények alapján az az álláspontom, hogy Orbán Gáspár családi háttere olyan lehetőséget és állami támogatást biztosított számára, amely nélkül ez a program ebben a formában aligha valósulhatott volna meg.
És csak a szerencsének köszönhetjük, hogy mindebből nem lett katasztrófa.
A misszió létrehozásáról ugyanakkor az Országgyűlés határozatot hozott, ahol jóvá hagyta a több milliárdos költségek felhasználását.
A határozattal megteremtett jogi felhatalmazás miatt az általam megismert körülmények alapján nincs olyan jogi lehetőségem, amelyre alapozva emiatt feljelentést tehetnék” - zárta sorait a a honvédelmi miniszter.
