Az Állami Duma választásait követően az Egységes Oroszország 349, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPKP) 37, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) 23, az Új Emberek 19, az Igazságos Oroszország pedig 17 mandátumot kapott Ella Pamfilova, az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottságának elnöke szerint.
„Az Egységes Oroszország” 349 helyet kapott – 140-et a szövetségi körzetben és 209-et az egyéni választókerületekben. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 32 helyet kapott a szövetségi körzetben és ötöt az egyéni választókerületekben. Az Oroszországi Liberális Demokrata Párt 21 helyet kapott a szövetségi körzetben és kettőt az egyéni választókerületekben. Az Új Nép pártja 19 helyet kapott, mindegyiket a szövetségi körzetben. Az „Igazságos Oroszország” 13 helyet kapott a szövetségi körzetben és négyet az egyéni választókerületekben. A Rogyina párt egy helyet kapott, négy helyet pedig független jelöltek kaptak” – mondta Pamfilova az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottságának tájékoztatóján.
Azt is közölte, hogy most először 46 SzVO-tagot választottak meg az Állami Dumába, ami a mandátumok teljes számának több mint 10%-át jelenti.
Vlagyimir Putyin politikai rendszerének szempontjából kifejezetten fontos eredménnyel zárult az orosz parlamenti választás, hiszen pártja a képviselői helyek csaknem 78 százalékát birtokolja.
Ez több, mint öt évvel ezelőtt. A 2021-es dumaválasztáson az Egységes Oroszország 49,82 százalékot kapott a pártlistás szavazáson, és összesen 324 mandátumot szerzett. Most a párt támogatottsága a listás szavazatoknál nagyjából 58 százalékra emelkedett, mandátumainak száma pedig 25-tel nőtt, 324-ről 349-re. Érdekesség, hogy ezzel még a 2016-os, 343 mandátumos eredményt is meghaladta.
Ez azért különösen jelentős, mert az Egységes Oroszországnak továbbra is alkotmányos többsége van. A 450 fős Dumában ehhez legalább 301 képviselő szükséges, vagyis a párt önmagában rendelkezik azzal a parlamenti erővel, amely a rendes törvények elfogadásán túl az alkotmány módosításának kezdeményezéséhez is elegendő. Putyinnak tehát parlamenti értelemben nincs szüksége más pártok támogatására a legtöbb fontos döntés keresztülviteléhez.
Politikailag az eredmény azért is fontos a Kreml számára, mert ez volt az első dumaválasztás az Ukrajna elleni teljes körű háború 2022-es kezdete óta. Putyin maga is a társadalmi egység és az ország által követett irány támogatásának próbájaként beszélt a választásról. A Kreml ezért az eredményt úgy tudja kommunikálni, mint annak bizonyítékát, hogy a háború, a nyugati szankciók és az orosz gazdaságra nehezedő terhek ellenére a politikai rendszer mögött továbbra is jelentős társadalmi támogatás áll.
Ezt azonban fontos fenntartásokkal kezelni. Oroszország politikai környezete erősen korlátozott: a háborút ellenző politikai szereplők közül sokan nem indulhattak, emigrációba kényszerültek vagy kiszorultak az országos politikából. Független elemzők emellett statisztikai anomáliákat és lehetséges választási manipulációt jeleztek; a Novaja Gazeta Europe egy választási statisztikai modell alapján például azt állította, hogy az Egységes Oroszország tényleges támogatottsága lényegesen alacsonyabb lehetett a hivatalosan közöltnél. Ez elemzői becslés, nem hivatalos választási eredmény.
Az eredmény üzenete ezért kétféleképpen értelmezhető. Intézményi szempontból Putyin rendszere erősebb parlamenti pozícióba került, mint 2021-ben: az Egységes Oroszország növelte mandátumainak számát, és kényelmesen megőrizte alkotmányos többségét. A választás társadalmi támogatottságot mérő ereje viszont vitatott a korlátozott politikai verseny és a választás tisztaságával kapcsolatos kritikák miatt. Így biztosan azt lehet kijelenteni, hogy Putyin parlamenti mozgástere rendkívül nagy marad a következő ötéves ciklusban, míg abból, hogy az eredmény mennyire tükrözi pontosan az orosz társadalom háborúról vagy Putyin politikájáról alkotott véleményét, jóval óvatosabban lehet következtetni.
