Az európai országok egyre komolyabban tartanak attól, hogy Oroszország a közeljövőben megpróbálhatja próbára tenni a NATO elszántságát.
A The Guardian beszámolója szerint cseh, lett és svéd hírszerzési vezetők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva kockázatvállalási hajlandósága növekszik, és akár hónapokon belül sor kerülhet egy olyan akcióra, amely közvetlenül érintené a NATO területét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szintén arról beszélt a parlamentben, hogy a hírszerzési értékelések szerint Oroszország drónokkal vagy rakétákkal támadhat NATO-területet a következő hónapokban. Emmanuel Macron francia elnök pedig a hasonló figyelmeztetések miatt rendkívüli egyeztetésre hívta össze a pártok vezetőit.
A Guardian ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek a figyelmeztetések nem tekinthetők egy 2022 elejihez hasonló, konkrét támadási terv bizonyítékának. A lap kelet-európai és hírszerzési ügyekkel foglalkozó tudósítója szerint nem világos, hogy az információk egy ténylegesen előkészített műveletre vagy kevésbé konkrét hírszerzési értesülésekre épülnek. Figyelemre méltó azonban, hogy a megszólaltatott európai hírszerzési vezetők ezúttal vállalták a nyilvános szereplést, ami arra utalhat, hogy szándékosan szeretnék felhívni a figyelmet a fenyegetésre.
A cikk szerint közben Európa már évek óta egy úgynevezett hibrid vagy „árnyékháborúval” szembesül. Az ukrajnai háború kezdete óta több európai országban történtek olyan gyanús tűzesetek, szabotázsakciók és egyéb incidensek, amelyekben a hatóságok orosz kapcsolatot feltételeznek. Olaszországban, Bulgáriában, Észtországban és Szlovákiában védelmi létesítményeket érintő tüzeket vizsgáltak, Németországban pedig egy ukrán katonai szállítórepülőgép közelében robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak. Dániában azzal kapcsolatban adtak ki figyelmeztetést, hogy Oroszország helyi állampolgárokat próbálhat beszervezni ukrajnai kapcsolatokkal rendelkező védelmi vállalatok elleni szabotázsakciókra.
Ezeknek az akcióknak egyik célja az lehet, hogy bizonytalanságot és félelmet keltsenek Ukrajna európai támogatóiban, miközben az elkövetők és az orosz állam közötti kapcsolatot gyakran nehéz közvetlenül bizonyítani. Az európai kormányok az utóbbi időszakban egyre nyíltabban beszélnek az orosz beavatkozás lehetőségéről, ugyanakkor komoly dilemmát jelent számukra, hogy milyen választ adjanak. A szigorúbb diplomáciai és gazdasági intézkedések hívei szerint a jelenlegi válaszok nem mindig elegendők, míg mások attól tartanak, hogy egy túlzottan kemény reakció közvetlen katonai eszkalációhoz vezethet.
A helyzet különösen érzékeny a balti államokban, amelyek hosszú ideje figyelmeztetik Nyugat-Európát az orosz fenyegetésre. A cikk szerint azonban ezekben az országokban is óvatosságra intenek, mivel Oroszország katonai erejének jelentős része továbbra is Ukrajnában van. A balti vezetők attól is tartanak, hogy a folyamatos háborús riogatás önmagában társadalmi és gazdasági károkat okozhat, és részben éppen ez lehet az orosz információs műveletek célja.
A beszámoló végül azt a kérdést is felveti, hogy Európa már háborúban áll-e Oroszországgal. A Guardian által idézett elemzés szerint ugyan egyre intenzívebb és agresszívebb, nem katonai eszközökkel folytatott orosz kampány zajlik Európában, de ez még nem azonos az Ukrajnában zajló háborúval. A legnagyobb kihívás az európai kormányok számára az, hogy megtalálják az egyensúlyt a fenyegetés bagatellizálásának elkerülése és a túlzott riadalomkeltés között.
