A globális kihívások ellenére a stabilitás, a reziliencia és a hatékony intézmények iránti igény univerzális marad – mondta Varga Mihály jegybankelnök szerdán, a Budapest Financial Summit 2026 kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó előadásában.
Kiemelte: az egyre széttagoltabbá váló pénzügyi rendszerben a központi bankoknak át kell gondolniuk az új helyzethez való alkalmazkodást, miközben továbbra is garantálják az ár- és monetáris stabilitást, a likviditást és a bizalmat. A jegybankelnök a globális kihívások kezelésében a jegybankok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és elmondta, hogy ennek előmozdítására indítottak új nemzetközi konferenciát, Budapest Financial Summit néven. Az idei első konferencia fő témája a jegybanki tevékenyég egy széttagolt világban.
Rámutatott, hogy a technológiai fejlődés, a geopolitikai feszültségek, az energiakrízis és a fenntarthatósági kihívások egyre kiszámíthatatlanabb környezetet teremtenek a világban. A jegybankok számára ezért a bizonytalanság már nem átmeneti, hanem állandó jelenséggé vált. Közös érdeknek nevezte a költségek mérséklését, aminek kulcsfeltétele az együttműködés erősítése minden szinten – a helyi gazdaságoktól egészen a globális színtérig. Az együttműködés szinergiákat teremthet, és új lendületet adhat mind a pénzügyi hatások elemzésének, mind a jövőbeli folyamatok előrejelzésének. Emellett az együttműködés hozzájárulhat felmérési módszereik és cselekvési eszközeik fejlesztéséhez is – hangsúlyozta, és példaként említette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a közelmúltban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve kezdte el összeállítani a gazdasági kilátásokra vonatkozó előrejelzéseit. Egy másik példa a jegybank által indított mesterségesintelligencia-alapú, központi csalásfelderítő rendszer, amely a kereskedelmi bankoktól származó adatokat dolgozza fel. A rendszer eddig közel 390 millió tranzakciót vizsgált meg, és több mint 7000 csalási kísérlet azonosításában segítette a kereskedelmi bankokat – ismertette.
Varga Mihály elmondta: a konferencia életre hívásával rendszeres fórumot teremtenek, ahol a döntéshozók, a jegybankárok és a pénzügyi szektor vezetői érdemi és jövőbe mutató párbeszédet folytathatnak a globális pénzügyi rendszer jövőjét meghatározó kihívásokról. Reményét fejezte ki, hogy ez a párbeszéd közös projektek elindításához és a résztvevők közötti gyümölcsöző együttműködések kialakulásához vezethet.
Fatih Karahan, a Török Köztársaság Központi Bankjának (TCMB) elnöke arra mutatott rá, hogy a globális ellátási láncok 2020-óta ismétlődő, jelentős geoökonómiai sokkoknak vannak kitéve. Ezek az ismétlődő sokkok elkezdik befolyásolni a bérmegállapítással és az ármegállapítással vagy az árfolyamokkal kapcsolatos várakozásokat, az átlátásuk egyre nehezebbé válik – fejtette ki. A széttöredezettség megváltoztatta az országoknak a külső sokkok elleni védekezésül szolgáló nemzetközi tartalékokhoz való hozzáállását. Bár továbbra is az amerikai dollár a meghatározó tartalék- és elszámolási deviza: 2026 első negyedévében a globális devizatartalékok 57 százalékát tette ki, mégis a legtöbb gazdaságban megnőtt az aranytartalék, 2020 óta számos központi bank felgyorsította az aranyfelhalmozást. Ismertette: 2026 első negyedévére az arany a globális tartalékok mintegy 29 százalékát tette ki, szemben a 2000 és 2020 közötti időszak átlagos, nagyjából 11 százalékos arányával, a növekedés részben az aranyár emelkedésének következménye.
Hangsúlyozta: a világgazdasági integráció jelentős hatékonyságnövekedést hozott, és több mint egy évtizeden át tartott dezinflációs erőket indított. Ám ahogy a gazdasági kapcsolatok a geopolitikai versengés eszközeivé válnak, a globalizáció elmélyülésének korszakát jellemző egyes alapvető erők már nem tekinthetők adottnak. A monetáris politika számára ez azt jelenti, hogy olyan világban kell működni, ahol a kínálati sokkok gyakoribbak, egymást átfedők és tartósabbak lehetnek, és minden első körös ármozgásra nem szabad azonnal reagálni – húzta alá. Az arany növekvő szerepe a diverzifikációra, a válságtervezésre és a hozzáférhetőségre helyezett fokozott hangsúlyt tükrözi. A közös nevezőnek az ellenállóképességet nevezte, a monetáris politika esetében ez azt jelenti, hogy meg kell védeni a nominális horgonyt, amikor a sokkok ismételten próbára teszik azt.
