Huszonöt évvel a szeptember 11-i terrortámadások után újabb súlyos kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mit tudtak az amerikai hatóságok a Ground Zero környékének veszélyes levegőjéről, és mikor szereztek tudomást a kockázatokról.
New York városvezetése több mint 170 ezer oldalnyi, korábban nem hozzáférhető dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek az egészségügyi veszélyekkel, a levegő minőségével és a város támadások utáni intézkedéseivel foglalkoznak. A dokumentumok közzétételét Zohran Mamdani New York-i polgármester jelentette be a 9/11 közelgő 25. évfordulója előtt.
A nyilvánosságra hozott iratok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a városi tisztviselők már a támadásokat követő időszakban tisztában lehettek azzal, hogy a World Trade Center romjai körül és Alsó-Manhattanben veszélyes anyagok kerültek a levegőbe. Ennek ellenére a nyilvánosságot hosszú ideig arról biztosították, hogy a levegő biztonságos. A dokumentumok között olyan belső feljegyzések is szerepelnek, amelyek az esetleges egészségügyi és jogi következményekkel, illetve a város felelősségével foglalkoztak.
Különösen fontos az úgynevezett Harding-memo, amely 2001 októberében készült, és többek között azzal foglalkozott, milyen jogi következményekkel járhat a rossz levegőminőségnek és a nem megfelelő munkakörülményeknek való kitettség. Egy 2002 februárjában készült másik feljegyzés pedig arra utalt, hogy Alsó-Manhattan számos épületében legalább alacsony szintű azbeszt jelenlétét mutatták ki. A dokumentum szerint a város egészségügyi hatósága nedves felmosást és törlőkendők használatát javasolta az épületek megtisztítására, miközben már akkor felmerült, hogy az ilyen anyagok eltávolítását megfelelően képzett szakembereknek kellene végezniük.
A most közzétett iratok egy része úgynevezett „68 doboznyi” dokumentum, amelyeket csak 2025-ben találtak meg, annak ellenére, hogy az elmúlt években többször is próbálták kikérni őket. A New York-i városvezetés szerint a mostani, mintegy 170 ezer oldalas csomag csak az első adag: a következő egy évben további dokumentumokat kívánnak átnézni és közzétenni. A nyilvános adatbázis létrehozására és fenntartására a város 34 millió dollárt különített el.
Mamdani a dokumentumok bemutatásakor rendkívül élesen fogalmazott. Szerinte azok az emberek, akik a kormányzatban bíztak, azért betegedtek meg, mert a vezetők azt mondták nekik, hogy biztonságos belélegezniük a levegőt, miközben már tudtak annak veszélyeiről. A polgármester szerint a mostani nyilvánosságra hozatal nemcsak az átláthatóságról szól, hanem arról is, hogy a túlélők, a mentésben részt vevők és az érintett családok végre választ kaphassanak arra, mit tudott a város, mikor tudta, és milyen döntéseket hozott.
A dokumentumok jelentősége azért is különösen nagy, mert a szeptember 11-i támadások egészségügyi következményei évtizedekkel később is éreztetik hatásukat. A Ground Zero környékén dolgozó mentők, rendőrök, tűzoltók, építőmunkások, valamint a környéken élők és dolgozók közül sokan később légzőszervi betegségekkel és daganatos megbetegedésekkel küzdöttek. A város szerint az elsőként közzétett dokumentumok segíthetnek az érintetteknek abban is, hogy igazolják jelenlétüket az úgynevezett expozíciós zónában, és hozzájussanak a számukra elérhető szövetségi egészségügyi és kártérítési programokhoz.
A mostani közzététel többéves jogi küzdelem lezárásához is kapcsolódik. A 9/11 Health Watch szervezet hosszú időn keresztül követelte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, és két pert is indított a város ellen. A mostani megállapodással a város hozzáférhetővé tette az első hatalmas dokumentumcsomagot, miközben további iratok közzétételét ígérte. A 9/11 utáni levegőminőség körüli vita ezzel új fejezethez érkezett: negyed évszázaddal a tragédia után már nemcsak az a kérdés, milyen veszélyeknek voltak kitéve az emberek, hanem az is, hogy a hatóságok mit tudtak ezekről a veszélyekről, és miért nem tájékoztatták időben a nyilvánosságot - írja a LADbible.
