Több ezren gyűltek össze hétfőn Belgrádban, hogy végső búcsút vegyenek Ratko Mladić egykori boszniai szerb tábornoktól, aki a múlt héten, 84 éves korában hunyt el, miközben a hágai börtönben életfogytiglani szabadságvesztését töltötte. Mladićot az ENSZ volt Jugoszláviával foglalkozó törvényszéke népirtás, háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el.
A gyászolók már a reggeli órákban megjelentek a belgrádi Szent Lukács-templomnál, ahol felravatalozták a koporsót. Többen szerb zászlókat és Mladić arcképét vitték, a helyszínre pedig Szerbia több részéről és Bosznia-Hercegovina szerbek lakta területeiről is érkeztek támogatók. A koporsót több, főként szerbiai és boszniai háborús veterán őrizte, miközben Mladić családtagjai fogadták a részvétnyilvánításokat.
Mladić megítélése rendkívül megosztó. Egyes szerbek továbbra is hősként tekintenek rá, és úgy vélik, hogy a boszniai háború idején saját közösségüket védte. Nemzetközileg azonban mindenekelőtt az 1995-ös srebrenicai mészárlással hozzák összefüggésbe: a boszniai szerb erők mintegy 8000 bosnyák muszlim férfit és fiút öltek meg, miután elfoglalták az ENSZ által védett enklávét. Mladićot emellett a Szarajevó elleni, 43 hónapon át tartó ostrom miatt is elítélték.
A temetés komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Az Európai Unió bírálta Mladić halála körüli nyilvános ünneplést, Marta Kos uniós bővítési biztos pedig lemondta tervezett szerbiai látogatását, mondván, hogy egy elítélt háborús bűnös dicsőítése összeegyeztethetetlen az EU alapértékeivel. Aleksandar Vučić szerb elnök elutasította a kritikát, miközben jelezte, hogy maga nem vesz részt a temetésen.
A belgrádi események közben Bosznia-Hercegovinában fájdalmas emlékeket idéztek fel a háború túlélőiben és az áldozatok hozzátartozóiban. A srebrenicai áldozatok hozzátartozói és más jogvédő csoportok szerint Mladić nyilvános ünneplése nemcsak a múlt sebeinek újranyitását jelenti, hanem a háborús bűnök relativizálásának veszélyét is. A temetés így túlmutat egy volt katonai vezető búcsúztatásán: ismét felszínre hozta a délszláv háborúk örökségével, a felelősségvállalással és Szerbia európai integrációjával kapcsolatos mély társadalmi és politikai ellentéteket – írja a Reuters.
