Az autonóm fegyverrendszerek használatát korlátozó nemzetközi szabályozás mielőbbi kidolgozására szólított fel kedden António Guterres ENSZ-főtitkár és Mirjana Spoljaric, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke.
Közös nyilatkozatukban arra figyelmeztettek, hogy hamarosan a fegyveres konfliktusokban is megjelenhetnek olyan autonóm fegyverek, amelyek emberi közreműködés nélkül képesek emberek célba vételére és megölésére.
„Veszélyesen közel kerültünk egy erkölcsi határvonal átlépéséhez: ahhoz, hogy gépek önállóan vegyenek célba embereket” – fogalmazott Guterres.
A két vezető szerint haladéktalanul hozzá kell kezdeni egy olyan, jogilag kötelező nemzetközi szabályozás kidolgozásához, amely egyértelmű tilalmakat és korlátozásokat tartalmazna az autonóm fegyverrendszerek használata terén. Szorgalmazták továbbá, hogy a tárgyalások novemberben kezdődjenek meg egy ötévente megrendezett genfi felülvizsgálati konferencián.
Az autonóm fegyverrendszerek nemzetközi szabályozásáról 2014 óta folynak egyeztetések. Bár azóta sikerült előrelépést elérni, időközben a technológia is jelentősen fejlődött. Az államok képviselői a jövő héten ismét Genfben tárgyalnak az esetleges új szabályokról.
A kérdés egyre sürgetőbbé vált a mesterséges intelligencia (MI) segítségével működő, részben autonóm fegyverrendszerek terjedésével. Ilyen rendszereket már az ukrajnai és a szudáni háborúban, a Gázai övezetben, valamint az iráni és a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktusokban is alkalmaztak.
Teljesen autonóm fegyverrendszerek szintén megtalálhatók egyes hadseregek fegyvertárában, ilyen a hadihajókon alkalmazott rakétaelhárító-rendszer is. Arról ugyanakkor egyelőre nincs hivatalos feljegyzés, hogy teljesen autonóm fegyvert emberek ellen vetettek volna be.
Jogvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az MI által vezérelt rendszerek működése nem minden esetben kiszámítható vagy tartható megfelelő ellenőrzés alatt. Ez akár végzetes tévedésekhez is vezethet, például ha egy rendszer nem ismeri fel, hogy egy katona megsebesült vagy megadja magát. A helyzet a felelősség megállapítását is megnehezítheti: jogvédők szerint emiatt egy későbbi, háborús bűncselekmények miatt indított eljárásban is nehezebb lehet felelősségre vonni az érintetteket.
„Vannak döntések, amelyeknek örökre az ember kezében kell maradniuk; ezek közül egyik sem fontosabb annál, mint hogy kioltanak-e egy emberi életet” – mondta Carolyne Mélanie Régimbal, az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalának genfi irodavezetője.
Az államok között konszenzus született a téren, hogy a halálos autonóm fegyverrendszerekre is vonatkozik a nemzetközi humanitárius jog; kifejezetten ezekre a rendszerekre kidolgozott, jogilag kötelező nemzetközi szabályok azonban nem léteznek.
Az újonnan tervezett, kötelező erejű nemzetközi szabályozás elfogadását mások mellett az Egyesült Államok és Oroszország is ellenzi. Washington és Moszkva szerint a meglévő jogi szabályok elegendőek az autonóm fegyverrendszerek alkalmazásának rendezésére.
A genfi egyeztetéseken konszenzusra van szükség ahhoz, hogy hivatalos tárgyalások kezdődhessenek egy új nemzetközi szabályozásról. A megegyezést a jelenlegi geopolitikai feszültségek is nehezítik, miközben az orosz fenyegetésre hivatkozva a közelmúltban több európai ország is kilépett a gyalogsági aknák tilalmáról szóló nemzetközi egyezményből.
