A James Webb űrteleszkóp újabb különleges objektumot azonosított a világegyetem korai történetéből. A kutatók egy úgynevezett „Little Red Dot”, vagyis „kis vörös pont” vizsgálata során olyan égitestre bukkantak, amely mindössze mintegy 660 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Az objektumot MoM-BH*-1 néven azonosították, és a tudósok szerint egy eddig nem megfigyelt jelenség, egy úgynevezett „fekete lyuk csillag” lehet.
Az égitest első látásra egy rendkívül fényes csillagra emlékeztet, valójában azonban a sugárzását nem a csillagokra jellemző magfúzió, hanem egy gyorsan növekvő fekete lyuk táplálhatja. A fekete lyukat egy rendkívül sűrű gázburok veheti körül, amely elnyeli és újra kisugározza a központi objektum energiáját. Emiatt az egész rendszer kívülről csillagszerűnek tűnik, miközben a háttérben egy aktívan anyagot bekebelező fekete lyuk működik.
A felfedezés azért is jelentős, mert az objektum elképesztő mennyiségű energiát bocsát ki: a kutatók szerint nagyjából százmilliárdszor több energiát sugároz, mint amennyit egy hagyományos csillag képes lenne előállítani. Mérete ugyanakkor a Naprendszer nagyságrendjébe eshet. A megfigyelések alapján a fekete lyuk körül egy hatalmas, sűrű gázburok található, amelynek jelenléte magyarázhatja az objektum szokatlan fényét és színképét.
A csillagászok számára különösen érdekes, hogy az objektum választ adhat a James Webb által az elmúlt években felfedezett „kis vörös pontok” rejtélyére. Ezek a korai világegyetemben található apró, vöröses és rendkívül fényes objektumok sokáig fejtörést okoztak a kutatóknak. Az új eredmények arra utalnak, hogy közülük legalább néhányat hasonló, gázba burkolózó, gyorsan növekvő fekete lyukak táplálhatnak.
A felfedezés emellett a szupernagy tömegű fekete lyukak eredetének megértésében is fontos lehet. A világegyetem nagyon korai szakaszában már hatalmas fekete lyukak léteztek, kialakulásuk és rendkívül gyors növekedésük azonban továbbra is komoly kérdés a csillagászok számára. A MoM-BH*-1-hez hasonló objektumok egy lehetséges köztes állapotot jelenthetnek, amelyben a fekete lyuk sűrű gázfelhőben rejtőzik, miközben intenzív anyagbefogással növekszik. A kutatók szerint további James Webb-megfigyelésekre lesz szükség annak eldöntéséhez, hogy valóban ez a folyamat áll-e a „kis vörös pontok” hátterében - írja cikkéban a Nature.
