Új fordulatot vett a DJ OTI szombati óriásbulija után kialakult ügy. A Sziget szervezői a közösségi médiában terjedő állításokkal szemben azt hangsúlyozzák: nincs bizonyíték arra, hogy a rendezvényen szervezett vagy tömeges bedrogozás történt volna.
A szervezői álláspont szerint a közösségi médiában kibontakozó történet egyre inkább lejárató jellegű kampánnyá válik. Egy biztos: súlyos vádakról van szó, amelyek esetében nem a Facebooknak, hanem a tényeknek, az egészségügyi dokumentumoknak és adott esetben a hatóságoknak kell kimondaniuk az utolsó szót.
Szombat este még minden DJ OTI-ról szólt. Sebestyén Balázs alteregója több tízezer ember előtt lépett fel az Óbudai-szigeten, a következő napra azonban a látványos show helyett már egészen más történet kezdte uralni a közbeszédet.
Közösségi médiás bejegyzések és videók jelentek meg olyan résztvevőktől, illetve hozzátartozóktól, akik azt állították, hogy egy vagy több vendég szokatlanul rosszul lett, egyesek pedig egyenesen azt feltételezték, hogy valamilyen tudatmódosító anyag kerülhetett az italukba. A Magyar Hírlap korábbi összefoglalója is hangsúlyozta: a bedrogozás ténye nem volt bizonyított, és vasárnap estig nem állt rendelkezésre olyan nyilvános rendőrségi közlemény, amely ilyen ügyben indított nyomozásról számolt volna be.
Most a szervezői oldal határozottabban utasítja vissza a rendezvény körül kialakult narratívát.
A rosszullét nem azonos a bedrogozással
Talán ez az egész történet legfontosabb mondata.
Egy ember rosszul lehet egy koncerten. Akár nagyon rosszul is. Ettől azonban még nem következik automatikusan, hogy bedrogozták. A két állítás között óriási különbség van.
A DJ OTI-koncert idején több tízezer ember tartózkodott az Óbudai-szigeten. Egy ilyen méretű tömegrendezvényen az alkoholfogyasztástól a hőségen, a kiszáradáson és a kimerültségen át egészen egyéni egészségügyi problémákig számos oka lehet egy hirtelen rosszullétnek.
És természetesen annak a lehetőségét sem szabad eleve kizárni, hogy valakinek valóban manipulálták az italát.
Csakhogy ezt bizonyítani kell.
A Magyar Hírlap korábbi cikkében éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy toxikológiai vizsgálatok, egészségügyi dokumentáció, tanúvallomások, kamerafelvételek vagy más bizonyítékok nélkül felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy a rendezvényen bárkit bedrogoztak.
A rendőrséghez vasárnapig nem érkezett bejelentés
Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy a rendőrség a sajtó megkeresésére vasárnap azt közölte: az ügy kapcsán nem érkezett hozzájuk bejelentés, ezért eljárás sem indult.
Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy senki nem lett rosszul.
Azt viszont igenis megmutatja, milyen veszélyes különbség alakulhat ki a közösségi médiában kialakuló kép és a hatóságok előtt dokumentált tényállás között.
Az interneten néhány óra alatt több bejegyzés, videó és komment kapcsolódhat össze egyetlen történetté. Mire az eredeti állítások ellenőrizhetők lennének, a közvéleményben akár már kész ítélet is megszülethet.
Csakhogy a jogállam nem így működik.
Ha valaki azt állítja, hogy akarata ellenére kábítószert juttattak a szervezetébe, azt komolyan kell venni. Orvosi vizsgálatot kell kérni, bizonyítékot kell rögzíteni, szükség esetén pedig feljelentést kell tenni.
De ugyanilyen fontos alapelv, hogy bizonyíték nélkül senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani.
Sem a pultost.
Sem a vendéglátó céget.
Sem a szervezőket.
Sem pedig a rendezvényt.
Mit mondott eddig a Sziget?
A 24.hu vasárnap megkereste a Sziget sajtóirodáját. A szervezők akkor azt közölték, hogy értesültek a történtekről, figyelemmel kísérik az ügy kommunikációját, és egyeztettek az Országos Mentőszolgálat, valamint a biztonsági szolgálat helyszíni vezetőivel.
A Sziget tájékoztatása szerint a nyilvánosságot elsőként elérő történetben szereplő fiatal nő állapotának megfelelő egészségügyi ellátást kapott, majd kielégítő állapotban, saját lábán távozott. A szervezők arról is beszámoltak, hogy hozzátartozóját tájékoztatták arról, milyen további lépések szükségesek egy esetleges eljárás megindításához.
Ez lényeges körülmény.
Az ügy ugyanis akkor válhat a feltételezések világából bizonyítható esetté, ha megindul az a folyamat, amelyben az állításokat orvosi és hatósági adatokkal lehet összevetni.
A közösségi média azonban már ítéletet mondott
A történet egyik legtanulságosabb része talán nem is kizárólag a DJ OTI-koncertről, hanem a mai nyilvánosság működéséről szól.
Régen egy ilyen súlyú állításnál először megpróbálták tisztázni, mi történt.
Ma gyakran fordított a sorrend. Megjelenik egy videó. Jönnek a megosztások. Utána újabb emberek írják le, hogy ők is láttak rosszul lévő vendégeket. Megszületik egy feltételezés. Néhány óra elteltével pedig a feltételezésből az internet egy részén már tény lesz. Pedig nem az.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is éppen erre hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, jelenleg nem tudni pontosan, hány ember lett rosszul, ugyanaz okozta-e a rosszulléteket, és azt sem, került-e bárki szervezetébe tudatmódosító anyag. Szerinte ezért az eseteket ki kell vizsgálni, de nem lehet előre kijelenteni, hogy az érintetteket bedrogozták.
Ez a józan megközelítés. Nem elhallgatni. Nem bagatellizálni. De nem is ítéletet hirdetni bizonyíték nélkül.
Mikor lesz egy történetből lejárató kampány?
A Sziget oldaláról megfogalmazott, lejárató jellegre vonatkozó álláspont mögött könnyű felismerni a szervezők aggodalmát. Egy több tízezer emberes esemény jó híre órák alatt súlyosan sérülhet, ha az interneten az kezd el terjedni róla, hogy a vendégek italába kábítószert tettek. Különösen súlyossá válik a helyzet akkor, ha a gyanú már a rendezvény hivatalos vendéglátóegységeire is rávetül. Ez ugyanis már messze nem egyszerű negatív koncertkritika.
Egy ilyen állítás azt sugallhatja, hogy egy hivatalos rendezvény területén, ellenőrzött vendéglátás mellett emberek biztonsága került veszélybe. Ennek reputációs és akár gazdasági következményei is lehetnek.
Éppen ezért kétféle felelősség létezik egyszerre.
A szervezők felelőssége, hogy minden hiteles bejelentést kivizsgáljanak és segítsék a hatóságokat.
És a nyilvánosság felelőssége, hogy ne változtasson ellenőrizetlen állításokat bizonyított tényekké.
A mentőszolgálat vizsgálata sem a bedrogozást bizonyítja
Ebben a történetben egy további félreértést is érdemes tisztázni.
Az Országos Mentőszolgálat valóban vizsgálatot indított a nyilvánosságra került panasz kapcsán, ám a közleményük szerint ennek tárgya elsősorban az ellátás és az érintettekkel folytatott kommunikáció volt. Az OMSZ azt közölte: komolyan veszik azokat az állításokat, amelyek szerint az ellátás során nem megfelelő hangnemet tapasztaltak, ezért feltárják az esetleges hibákat és hiányosságokat.
Vagyis az, hogy a mentőszolgálat vizsgálódik, nem azonos azzal, hogy a mentők megállapították volna a bedrogozást.
Ez nagyon fontos különbség.
Most már bizonyítékokra van szükség
A történet ezen a ponton egyszerűen nem vihető tovább újabb Facebook-posztokkal.
Ha voltak érintettek, akik úgy gondolják, hogy akaratukon kívül tudatmódosító anyag került a szervezetükbe, az ő állításaikat komolyan kell venni, és minden lehetséges bizonyítékot össze kell gyűjteni.
Ha azonban ilyen bizonyítékok nem kerülnek elő, akkor azt is ki kell mondani. Mert egy demokráciában nemcsak az áldozatok védelme fontos. Hanem az ártatlanság vélelme is.
A közösségi média egyik legveszélyesebb tulajdonsága éppen az, hogy ezt a sorrendet képes felborítani. Előbb születik meg az ítélet, és csak utána kezdődik el a bizonyítás.
A DJ OTI-ügy ezért jóval többről szólhat, mint arról, mi történt egy augusztusi estén az Óbudai-szigeten.
Arról is szól, milyen könnyen lehet néhány ellenőrizetlen történetből országos botrány.
És arról, hogy egy társadalomban mi legyen erősebb: a közösségi média pillanatnyi indulata vagy a bizonyítható tények ereje.
A válasz egy jogállamban nem lehet kétséges.
