Az alaptörvény 17. módosítása miatt szólította az utcára a híveit a Fidesz és a KDNP. A Tisza-kormány javaslata egyetlen mondattal szüntetné meg Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát. Az ellenzék szerint ez a jogállamiság súlyos sérelme, és egy döntő lépés a demokráciából az önkény felé.
Először Szűcs Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője szólalt, aki arról beszélt, hogy a Tisza-kormány lépésről lépésre, tégláról téglára bontja le a jogállamot. Szerinte sokan a változásra szavaztak, de nem a pártállamra. Márpedig, mint mondta, a törvényalkotás ez irányba tart. Külön kitért a vagyonvisszaszerzési hivatalra, amelyet az ÁVH-val állította párhuzamba, és Szakács István influenszer esetére, akit egy videója miatt terrorcselekménnyel fenyegetéssel gyanúsított meg a rendőrség.
Hangsúlyozta: az önkény attól önkény, mert a hatalom a jogot a saját szolgálatába állítja, és az alaptörvény 17. módosításával ez történik. Visszatérve a tervezetre, kiemelte, hogy annak egyik szakasza kifejezetten Sulyok Tamást célozza, ami ütközik az európai demokratikus normákkal, amelyek tiltják a személyre szabott jogalkotást.
Legalább ekkora baj Szűcs Gábor szerint, hogy a módosítás precedenst teremt: innentől kezdve valamennyi köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell majd elfoglalnia a mandátumát, hogy bármikor megfoszthatják tőle.
Beszélt a képviselők mandátumkorlátozásáról és az alkotmánybírókra vonatkozó szabályok szigorításáról is. Az előbbi, mint rámutatott, a választókat korlátozza leginkább, hiszen megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy azt küldjenek az országgyűlésbe, akiben bíznak, akit szeretnének.
Visszatérve a vagyonvédelmi hivatalra, a képviselő figyelmeztetett: az új szuperhatóság bárkit vizsgálhat, aki állami pénzt vagy támogatást kapott, akár egy tanárt is, aki a költségvetésből kapja a fizetését. Szóba hozta az NKA-botrányt is, és megjegyezte, hogy az Tiszát támogató rendszerbontó nagykoncert 21 fellépője is kapott a támogatásból, nem csak a fideszesnek mondott művészek.
Ezek után a színpadra hívta Szakács Istvánt, és megkérte, mondja el, mi történt vele.
Szakács elmondása szerint kora reggel jelent meg náluk a rendőrség, falhoz állították, megbilincselték, majd módszeresen átkutatták a házukat. Utána bevitték kihallgatásra, rabosították, és közölték vele, hogy a videója miatt börtönbe mehet. Ennek ellenére, azt mondta, nem rettent meg, továbbra is ki fog állni azért, amiben hisz, és erre buzdít mindenkit.
Szűcs Gábor után Tóth Elizabeth, egy fiatal influenszer szólalt fel. Amint mondta, azért jött el a tüntetésre, mert két kisgyermek édesanyjaként aggódik a jövőjükért és az ország jövőjéért. Ő szervezte egyébként néhány hete a migrációs paktum elleni tüntetést, amelynek a résztvevőit a tiszások állítólag csürhének nevezték.
Kijelentette: be fogja bizonyítani, hogy a Tisza-kormány migránsokat akar beengedni az országba.
Külön kitért az országgyűlés személyeskedő kirohanásokkal teli vitáira is, konkrétan kiemelve a Lezsák Anna elleni beszólást, amely miatt a Tisza Párt képviselője kénytelen volt bocsánatot kérni.
Tóth Elizabeth szerint Magyar Péter elárulta a magyar érdekeket nemzetközi szinten és belpolitikai értelemben egyaránt. Erre példaként hozta fel az elmúlt hetek letartóztatásait, a kamatstop megszüntetését, az üzemanyag védett árának kivezetését, és több más intézkedést is. Szóba hozta a Zsolti bácsi ügyet, amely kapcsán számos új információ látott napvilágot az utóbbi időben.
Emlékeztetett Áder János szavaira, aki alkotmányos puccsnak nevezte az alaptörvény 17. módosítást, majd hozzáfűzve személyes véleményét, azt mondta: szerinte Magyar Péter tetteit a félelem vezérli. Hangsúlyozta: a lex Sulyok nem a köztársasági elnök sorsáról szól, hanem Magyarországról; arról, hogy maradnak-e olyan intézmények, amelyek képesek betölteni a fékek és ellensúlyok szerepét.
Leszögezte: mindent meg fog tenni azért, hogy küzdjön az önkény ellen, de arra kéri a poltikusokat is, hogy „álljanak bele keményen” a harcba.
– Kiállunk a demokrácia, az igazságosság és Sulyok Tamás mellett, de a köztársasági elnöknek is ki kell állnia értünk. Ki kell tartania a végsőkig – ezt már Havasi Bertalan mondta, hozzátéve: biztos benne, hogy Sulyok Tamás a demokratikus rend őreként nem fog aláírni semmilyen alkotmányellenes jogszabályt.
Mint mondta, többsége most nincsen, de igaza van a nemzeti, patrióta tábornak.
Kitért arra, bárki bármit mond, az elmúlt években a magyarok élete fejlődésben és biztonságban, békében telt. Most viszont rombolás és romlás vár ránk. Majd arra kért mindenkit: ne féljenek senkitől, bátran mondják ki az igazat, de féljenek a szabadság elvesztésétől és az önfeladástól.
– A mi politikai közösségünk 99 százaléka tiszta. Tisztességgel tették a dolgukat, és építették az országot – jelentette ki, majd beszédét azzal zárta: semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve.
Osztie Zoltán plébános azzal vette át a szót, hogy bármilyen gyalázatos szidalmakat szór is Magyar Péter a jelenlegi ellenzékre, a keresztények dolga az, hogy megvalósítsák a szeretet birodalmát, és imádkozzanak a miniszterelnök megtéréséért. Felidézte, hogy bármerre jár az országban, most félelemmel találkozik, és ezt ellenpontozandó felidézte az elmúlt 16 év országépítését.
Kifejtette azt is, hogy szükség lenne egy nemzeti minimumra a kiengesztelődött magyar társadalom érdekében.
Áder János egy anekdotával kezdte beszédét. Mint mondta, körülbelül fél éve volt köztársasági elnök, amikor az irattárban találtak néhány zsák iratot, amelyek még az elnöki tanács idejéből maradtak ott. Úgy döntött, történészek és levéltárosok segítségét kéri, és az egyik zsákból a feldolgozás során előkerült Nagy Ferenc elveszettnek hitt lemondó levele. Ő volt a kisgazda miniszterelnök 1947-ben. Amikor a kormányfő Svájcban volt, Rákosiék túszul ejtették a kisfiát, így kényszerítették lemondásra. Egy évvel később Tildy Zoltán hasonló módszerekkel távolították el.
– Azért lettem a rendszerváltók tagja, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő Magyarországon – jelentette ki Áder János, aki ezzel indokolta, hogy elfogadta a felkérését a tüntetésre. – Elfogadtam, mert a demokráciát veszély fenyegeti. Magyarország köztársasági elnökét alkotmánysértő módon akarják eltávolítani. Elfogadtam, mert az alaptörvény tervezett módosítása a jogállam szétverését jelenti – folytatta.
Ezek után Deák Ferenctől idézett, majd alapos elemzés alá vette az alaptörvény módosítását és annak hátterét, kezdve azzal, hogy Görög Márta igazságügyi miniszter a bizottsági meghalltatásán hitet tett amellett, hogy a kormány az alkotmányos garanciák betartásával fog eljárni minden esetben. Ehhez képest Áder János rámutatott arra, hogy az alaptörvény 17. módosításával az összes jogelvet megsértették: személyre szabott jogalkotás, visszamenőleges hatály és így tovább.
Figyelmeztetett arra is, hogy a polgármesterek ebből a körből még kimaradtak, de tiszás képviselőktől hangzottak el olyan kijelentések, amelyek arra utalnak, hogy sorra fognak kerülni. Felhívta a figyelmet az olyan ellentmondásokra is, mint például az, hogy a módosítás értelmében a 70. életévüket már betöltött alkotmánybírók megbízatása azonnal megszűnne, akik viszont még nincsenek 70 évesek, kitölthetik a teljes ciklusukat, függetlenül attól, mikor jár az le.
Sulyok Tamás esetére térve rámutatott: a Tisza-kormány törvényesen nem mozdíthatná el, mivel nem követett el jogsértést, ezért döntöttek az alaptörvény-módosítás mellett, ami viszont megint csak alkotmányellenes megoldás. Ráadásul ezzel precedenst teremt, és mindenkit megfélemlít, hiszen innentől kezdve bárki eltávolítható lesz egy tollvonással. Nem mellesleg, ha Sulyok a Fidesz bábja volt, akkor mi lesz a Tisza által egy ilyen eljárás végén megválasztott államfő? – tette fel a kérdést.
Figyelmeztetett arra is, hogy most kell megállni, mielőtt a „Facebook-on terjesztett lincshangulat fizikaivá válik”. Aztán Bibót idézte: „demokratának lenni annyi, mint nem félni. Nem félni a másvéleményűektől, a másnyelvűektől... az ellenség gonosz szándékától, a lekicsinyléstől, és azoktól az imaginárius veszedelmektől, amelyek azáltal válnak valódiakká, hogy félünk tőlük”.
Hozzátette: ki gondolta volna, hogy 80 év után ismét Bibót kell idéznünk?
Ezek után az alaptörvény ellenállási záradékát idézte, ami szerint az önkényeskedéssel szemben mindenkinek joga és kötelessége törvényes eszközökkel fellépni. Beszédét pedig egy Kölcsey-idézettel zárta: „a Haza minden előtt.”
