Új vasúti beruházás előkészítésére kötöttük meg a tervezési szerződést a balatoni vasútvonal Szabadbattyán–Lepsény szakaszának fejlesztésére, amelynek célja, hogy itt is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni. Az elmúlt majdnem húsz évben ugyanis a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Ezekből a projektekből azonban kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz. Ennek a pótlása indulhat el most végre – írta Facebook-psoztjában Vitézy Dávid.
„A most, első körben a részletes tervezéssel induló beruházás keretében második vágányt készítünk elő Szabadbattyán és Lepsény között, és akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson. A projekt része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ez ugyanis feltétele a 160 km/órás sebességnek. Önmagában ezen a szakaszon csak pár perc időnyereség érhető el az emelt sebességgel, de ha Nagytéténytől Lepsényig szinte végig 160-nal közlekedhetnek majd a vonatok, az már érdemi menetidő-csökkenést eredményez.
Az igazi nyereség azonban az, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, valamelyest nő a pályakapacitás is, több vonat közlekedhet Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz – ami ma a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon” – fogalmazott a közlekedési és beruházási miniszter.
„Külön tervezési munka részeként, de rövidesen megkezdjük az előkészítését egy rövid új vasúti átkötésnek Lepsénytől Balatonakarattya felé, így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a mostani, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon. Így aztán az északi és déli partra tartó vonatok közösen használhatják a 160 km/h sebességre tervezett új pályát majd Lepsényig. Ez pedig lényegesen rövidíti majd a déli és északi part közötti vasúti utazások időigényét is, hisz Lepsénynél a Balaton mellett jön létre kapcsolat a két part vonatai között.
Az elmúlt években rengeteget kritizáltam Lázár Jánost azért, mert pusztán hatalmi alapon olyan központosításba kezdett, amely végül teljesen lebénította a közlekedési cégeket, és nemhogy a fejlesztésre, de már a meglévő infrastruktúra működtetésére is alig voltak képesek. Miniszterként az egyik legfontosabb feladatom az önállóan is fejleszteni akaró és képes állami közlekedési vállalatok visszaépítése, amelynek ez a projekt az első lépése, hiszen a vonatkozó tervezési közbeszerzést a MÁV Pályaműködtetési Zrt. írta ki. A tendert megnyerő Ring Mérnökirodának 1,474 milliárd forint értékben komplex tervezési feladatot kell elvégeznie: a döntés-előkészítő tanulmánytól és a környezeti hatásvizsgálattól kezdve egészen a kiviteli tervek elkészítéséig és az engedélyeztetésig kell eljuttatnia a beruházást.
Egy ilyen tervezési munka megkezdésétől az építkezés befejezéséig ma átlagosan 7 év telik el akkor is, ha közben nincs semmilyen leállás. Tehát ez a beruházás nem holnap épül meg. De régóta mondom: sok jó projektet kell megtervezni, előkészíteni, hogy utána legyen mit megvalósítani. Az elmúlt évek egyik legfőbb hibája az volt, hogy Lázár János szinte minden vasúti előkészítést félbehagyott, leállított. Mi ezeket a projekteket újraindítjuk, és most végre új, jövőbe mutató vasúti beruházások előkészítését is meg tudja kezdeni az új közlekedési tárca a MÁV-val közösen” – írta posztjában Vitézy Dávid.
