Gyilkos hőhullám ejtette foglyul Európát, így Magyarországot is – ezzel kezdte napirend előtti felszólalását Magyar Péter, aki szerint most különösen oda kell figyelni az ivóvízre. Mint mondta: a Duna-menti vízmű szolgáltatási területén 120 településén van érvényben valamilyen szintű korlátozás. Szadán teljesen megszűnt az ellátás.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem sikerült csökkenteni az ivóvíz-fogyasztást, sőt, az tovább nőtt az elmúlt napokban, ami túlterheli a rendszereket, ezért ismételten arra kért mindenkit: takarékoskodjon.
– Azt is tudom, hogy az embereknek is vannak kérései: a gazdáknak például az, hogy a politika vegye komolyan az aszályt – mondta a kormányfő, aki szerint az Orbán-kormány nem hallgatta meg ezeket a hangokat, még az új klíma-törvényt sem alkotta meg, amire pedig az Alkotmánybíróság kötelezte, és elhanyagolta az infrastruktúrát.
Azt mondta, a vízközmű rendbetételéhez 4000 milliárd forintra lenne szükség.
Kiemelte: a talajból mintegy 7 balatonnyi víz hiányzik, de az előző kabinet nem vette komolyan a globális felmelegedés kérdését.
A jövőről szólva leszögezte: a Tisza-kormány vízügyi gondolkodásának középpontjában a vízmegtartás lesz, modernizálják a tárolókat, támogatni fogják a víztakarékossági technológiák elterjedését, és támogatni fogják azokat, akik a szélsőséges időjárás miatt károkat szenvednek.
– A következő napokban mutassuk meg, hogy mekkora ereje van az összefogásnak, hogy le tudunk mondani egy kis kényelemről azért, hogy másoknak is jusson elég víz – mondta Magyar Péter.
Toroczkai László (Mi Hazánk) felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt ciklusban számos alkalommal figyelmeztettek az aszályra, a közművek elhanyagoltságára, de az Orbán-kormánynál süket fülekre találtak. Üdvözölte, hogy Magyar Péter foglalkozik ezzel a kérdéssel, de konkrétumokat szeretne hallani, és javasolta egy operatív testület felállítását, amelynek a tagjai szakértők lennének. A Mi Hazánk frakcióvezetője azt is felvetette, hogy a beruházások fedezetének előteremtése érdekében a kormány vessen ki extra adókat a globális nagyvállalatokra, például az akkumulátorgyárakra és a Shellre.
Rétvári Bence (KDNP) mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vesz most a védekezésben, segítik az embereket. Ezek után arról beszélt, hogy az Orbán-kormány sem volt tétlen, például 18 milliárd forintot fordítottak a kórházak klimatizálására, megtisztították a csatornákat, hogy el lehessen tárolni a tavaszi olvadék és esővizet, megemelték a vízügyi dolgozók bérét, elindították a vidéki otthonfelújítási támogatást, amiből számtalan lakást szigeteltek. Hozzátette: sajnálja, hogy a Tisza-kormány ezt a programot a jelek szerint nem fogja folytatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tisza EP-képviselői tavaly megszavazták azt a vízstratégiát, ami megtiltja, hogy a gazdák ingyen locsolhassanak.
Gulyás Gergely (Fidesz) is az előző kormány intézkedéseit sorolta, többek között kiemelte azt is, hogy létrehoztak egy közműfelújítási programot. Hangsúlyozta, hogy az aszály és a vízhiány valóban fontos probléma, és a megoldásában a Fidesz konstruktívan együtt fog működni.
Bujdosó Andrea (Tisza) szintén az előző kormányok felelősségét firtatta az infrastruktúra elhanyagoltsága miatt, majd arról beszélt, hogy fejleszteni kell az emberek fogyasztási tudatosságát.
Viszontválaszában Magyar Péter arról beszélt, a rezsicsökkentés vagy a vízdíjak befagyasztása kedvező volt a lakosság számára, de pénzhiányt okozott a vízügynél és a közműszolgáltatóknál. Azt is állította, hogy a vízügyi dolgozók fizetését azért emelték meg, mert a Tisza „felhangosította” a hangjukat. Ezek után a Fidesz és a KDNP szemére vetette, hogy nem szavazták meg az uniós pénzek hazahozatala érdekében összeállított törvénycsomagot, majd a korrupcióra terelte a szót. Ugyanakkor szimpátiával fogadta Toroczkai László javaslatát, ami arra vonatkozott, hogy vonják be a szakértőket, a legjobb tudósokat a probléma megoldásába.
Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában a kárpátaljai magyarok helyzetével foglalkozott. Idézett az Európai Bizottság azon javaslatából, amely az Ukrajnából érkező katonakorúak visszaküldésére vonatkozik. Ez azzal járna például, hogy egy Kárpátaljáról, a sorozás elől ide menekült magyar férfit nem fogadhatnánk be. A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a Tisza-kormánynak el kell ezt utasítania.
Magyar Péter szerint a Tisza-kormány 3 hét alatt többet tett a kárpátaljai magyarságért, mint az előző 20 évben bárki. Ezek után arról beszélt, hogy Orbán Viktor szerinte magára hagyta az Ukrajnában élő magyar kisebbséget. Aztán Toroczkai Lászlóhoz fordulva közölte: már jelezték a Bizottságnak, hogy nem támogatják a szóban forgó javaslatot, és ha el is fogadják, a sorozás elől menekülőknek meg fogják adni a menekültstátuszt.
Latorcai Csaba (KDNP) arról beszélt, hogy a Tisza azt ígérte, minden olyan intézkedést megtartanak, ami jó volt, de szerinte kormányra kerülve sorra vonják vissza az Orbán-kormányok intézkedéseit, amelyek a családok megerősítését szolgálták. Mint mondta, úgy látja, hogy a kabinet bele akar törődni a népességcsökkenésbe. Ennek alátámasztására idézett a Tisza-kormány egyik helyettes államtikárától, aki egy műsorban azt mondta, hogy bizonyos településeket „vissza kellene adni a természetnek”, a népességfogyás pedig természetes folyamat.
Magyar Péter válaszában azt állította, hogy az Orbán-kormány alatt demográfiai válság alakult ki Magyarországon. Szerinte nem is támogatták a magyar családokat. Aztán a vendégmunkásokról kezdett beszélni, akik szerinte hozzájárultak ahhoz, hogy sok magyar elment Nyugat-Európába.
Panyi Miklós (Fidesz) az államigazgatásban zajló kirúgásokról beszélt, egy konkrét esetet is felidézett. Mint mondta, a tudomásuk szerint nem csak minisztériumi dolgozókat fenyegetnek, hanem polgármestereket is. Állítása szerint volt olyan tiszás képviselő, aki azt ajánlotta egy településvezetőnek, hogy kössön vádalkut. Végül annak a kisfiúnak az ügyéről beszélt, akit Budapesten találtak meg a Tisza aktivistái, majd elvitték Tarnazsadányba, ahol Magyar Péter lakossági fórumot tartott, később pedig interjút is készítettek vele. A történtek miatt a gyermek gyámja feljelentést tett, a büntetőeljárás folyamatban van.
Magyar Péter a válaszában hazudozással vádolta Panyi Miklóst. Szerinte az Orbán-kormány 2010-ben még a takarítókat is kirúgta. Utána ismét a korrupcióról beszélt. A kisfiú ügyéről szólva pedig azt mondta: ők csak segítettek neki.
Németh Csilla (Tisza) a közelgő Semmelweis-nap alkalmából szólalt fel. Kiemelte Semmelweis Ignác érdemeit, majd a magyar egészségügy helyzetéről beszélt. Bejelentette, hogy Látlelet 2026 néven elindítanak egy országos felmérést, hogy minden választókerületben bemutassák a kórházak, rendelőintézetek állapotát és a dolgozók helyzetét. Végezetül köszönetet mondott minden orvosnak és egészségügyi dolgozónak a lelkiismeretes munkájáért.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter válaszában úgy fogalmazott, „szégyen, hogy itt, Semmelweis országában a legmagasabb a kórházi fertőzések száma”. Hangsúlyozta: megerősítik a monitoringrendszert, megalapítják a Semmelweis-rendet, és mindent megtesznek, hogy a magyar egészségügy ismét a világ élvonalába tartozzon.
Ezek után Latorcai Csaba személyes megtámadtatás miatt kért szót. Kikérte magának, hogy farizeusnak nevezte őt Magyar Péter, ugyanakkor elismerte, hogy a CSOK-kal vissza lehetett élni, szerinte így lett Magyar Péternek Balaton-parti nyaralója.
