Orbán Viktor szerint, ha végre akarták volna hajtani az uniós bíróság migrációs döntését, akkor végre hajtották volna. „Magyarországon ma azért nincs egyetlen migráns sem, mert nem engedtem, és volt egy kormány, amely ezt az álláspontot képviselte” – fogalmazott a Fidesz elnöke a kongresszus előtt, majd leszögezte: ő mindig a valóságot mondta.
Arra a kérdésre, hogy vállalja-e a felelősséget a Fidesz-KDNP választási vereségéért, azt válaszolta: azért van kongresszus, mert vállalta a felelősséget, és lemondott. Arról is beszélt, hogy Magyarország szerinte ma politikai káosz felé tart, a jövő viszont a patriótáké.
A kongresszuson elsőként Kövér László, a választmány elnöke szólalt fel. Beszédében az elmúlt 16 évet az első világháború óta eltelt időszak legsikeresebb korszakának nevezte. Szerinte a nemzeti kormányokat, ide értve Antall József kabinetjét is, külső és belső erők próbálták folyamatosan gáncsolni, a nemzeti vívmányokat újra és újra lerombolni. A tiszásokat pedig az „új Lenin-fiúknak” nevezte, hozzátéve: minden 133 nap után eljön a 134. is.
– Én nem adom fel soha, soha és sohasem – ezzel kezdte felszólalását Orbán Viktor, aki szerint a Fidesznek a választási vereség árnyékában meg kell erősítenie magát, meg kell mutatnia az értékeit, és rögzítenie kell a politikai céljait.
A vereség okairól szólva azt mondta: a választási üzenetük nem működött; tévesen feltételezték, hogy a részvétel nem megy a korábbi csúcsok fölé; és nem látták a Tisza valódi erejét, valamint hibásan feltételezték, hogy régi, „ajtóról ajtóra” módszerük jobb, mint az ellenfélé; emellett nem tudták semlegesíteni a rágalmakat; vereséget szenvedtek a közösségi médiában, így elvesztették a fiatalokat; a külföldről vezérelt algoritmusok előnyben részesítettek minden tartalmat, ami kormányváltást szolgálja; a háborús veszélyről szóló üzenet a Tisza sikeresen semlegesítette; a háború és a szankciók blokkolták az európai növekedést, és a kormány nem találta meg ennek az ellenszerét; nem álltak bele az ígérgetésbe, nem tettek teljesíthetetlen vállalásokat, ellentétben a Tiszával.
A Fidesz 16 év után kormányzó pártból ellenzéki párttá vált – ezzel indokolta az alapszabály módosítását. – Ellenzékben az emberek hangjának kell lennünk – mondta, hozzátéve: szellemi-, politikai otthont kell nyújtaniuk azoknak, akik a nemzeti értékekben hisznek.
– A jó ellenzéknek folyamatosan kormányzásra készen kell állnia. De a Fidesz így, ahogy ma előttünk áll, nem alkalmas arra, hogy sikeres ellenzéki párt legyen. A jelenlegi keret inkább kényszerzubbony, mint munka ruha – fogalmazott, aztán azzal folytatta, hogy a Fidesznek újra mozgalmi párttá kell válnia.
Az elnökség ezért javasolja a választókerületi rendszer kivezetését – legyenek erős települési és vármegyei csoportok. Szélesebb elnökségre, a kezdeményezések, információk akadálytalan le-föl mozgására van szükség. A tervek szerint 28 tagú elnökség jön létre, amelynek automatikusan tagjai a vármegyei elnökök, a EP-delegáció és a parlamenti frakció vezetője. Meg kell erősíteni a polgári közepet, ennek érdekében alelnöknek javasolta Orbán Viktor Bóka Jánost, a vidék képviselte érdekében pedig Gyopáros Alpárt.
– Szeptemberig tegyük rendbe a Fideszt a pincétől a padlásig – adta ki a jelszót Orbán Viktor.
Aztán azzal folytatta: a választási vereségért őt terheli a felelősség. – Ezért mondtam le, ezért indítványoztam ezt a kongresszust – fogalmazott.
Kitért a frakció átalakítására is, amelyre az ellenzéki szerep miatt volt szükség, akárcsak a fiatalításra. Orbán Viktor szerint ez jól sikerült, mivel a Fidesz-KDNP frakciók „kenterbe verik” a Tisza Pártét. Beszélt arról is, „elképedve nézi a káoszt”, és azt, ahogy vagyonadóval fenyegetik a vállalkozókat, miközben a jelzáloghitelek kamatstopjának eltörlésével 200 ezer hitelest sodornak veszélybe.
Szerinte, ha ez így megy tovább, őszre eljön az ellenállás ideje, és „mire a falevelek lehullanak, a Fidesznek készen kell állnia”.
Ezek után Zsigó Róbert arról beszélt, hogy valószínűleg a Tisza-szavazók sem értenek egyet a mohácsi híd beruházásának leállításával Bács-Kiskun vármegyében. Szűcs Gábor pedig többek között arról, hogy a fiataloknak nem volt összehasonlítási alapja, ezért könnyelműen, kíváncsiságból szavaztak Magyar Péter mozgalmára. Gál Kinga szerint a „Magyarország és Európa lelkéért” vívott küzdelem folytatódik, és a patrióta politika nem önmagáért létezik, hanem az európai családokért. Révész Máriusz a „morális hibákkal” való szembenézés elkerülhetetlenségét hangsúlyozta, és ennek kapcsán szóba hozta, hogy a hírek szerint Balásy Gyula cégei az elmúlt 10 évben 92 milliárd forint hasznot termeltek, ami őt is „szíven ütötte”.
Navracsics Tibor szerint a Tisza emberséges és működőképes Magyarországot, ehhez képest egy embertelen és működésképtelen Magyarországot kaptunk – fékek és ellensúlyok helyett pedig féktelenséget.
Mint mondta, az ország egyre nagyobb része nézi döbbenten Magyar Péterék működését. Hozzátette: a Fidesznek meg kell védenie mindenkit, akit most üldöznek, el akarnak távolítani a munkahelyéről vagy a politikai nézetei miatt vegzálnak.
– Nem ütötték ki a kezünkből a kormányzás eszközét, hiszen az önkormányzatokban ott vagyunk. A Fidesz mindig erősebb volt a települési szinteken, mint országosan, előbb volt erős az önkormányzatokban, mint országosan – fogalmazott, s azt javasolta: éppen ezért folytatni kell a polgári Magyarország építését.
Arra is kitért, hogy sok polgármesterük lényegesen népszerűbb, mint a Fidesz, és szükség van ezeknek a városvezetőknek a tapasztalatára. Meg kell tanulni, hogyan lehet pártszimpátiákon túlnyúló bizalmat építeni.
Czunyiné Bertalan Judit, a Védvonal vezetője a hergelésről, uszításról és a bosszúvágy-vezérelte kormányzásról beszélt. Azt mondta: ezek a legrosszabb emlékű diktatúrák emlékei. Hangsúlyozta: „nem hátrálunk, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, és ami a legfontosabb: ti kiálltatok értünk, és most ti is számíthattok ránk”.
Felszólat Harrach Péter is (KDNP), aki a keresztény értékek fontosságát emelte ki, majd azt mondta: minden rosszban van valami jó, a mostani vereségben például az, hogy „a zsoldosok” átszivárogtak, átszivárognak a Tisza táborába, és ez segíti a Fidesz megtisztulását. Deutsch Tamás nyíltabban fogalmazott: azt mondta, hogy a „Fidesz selejtjéből lett a Tisza elitje”. Kitért arra is, hogy a Fidesz feladata túlmutat a pártot választók táborán, hiszen korábban több mint 3 millióan mondtak nemet a gender ideológia terjesztésére és a migráció támogatására.
Stumpf István mindenekelőtt arra szólított fel mindenkit, aki csak megengedheti magának – első sorban a „nemzeti tőkésosztályt” –, hogy lehetősége szerint segítse azokat, akik most elvesztették az állásukat. Szerinte a NER azért bukott meg, mert eluralkodott a fideszes táboron a kivagyiság, az értékelkötelezettséget felváltotta a profitmaximalizálás vágya bizonyos helyeken, a kiválasztásban egy idő után a lojalitás felülírta a szakmaiságot. Ezért a középosztály fellázad, a fiatalokat pedig a digitális térben mások mobilizálták. A jövőről szólva azt mondta: a Fidesz feladata az ország maradék szuverenitásának, a magyar nyelvnek és kultúrának a védelme, de ehhez fel kell gyorsítania a fiatalítást, vissza kell hódítania a lokális tereket, új szövetséget kell kötnie a helyi vállalkozókkal és gazdákkal.
Gulyás Gergely azt emelte ki, hogy nagyon sok munkát kell még elvégezni ahhoz, hogy a Fidesz újra vonzó és racionális alternatíva legyen azok számára, aki fejlődést és polgári Magyarországot szeretnének. Mint mondta, egy új típusú politizálás jelent meg a parlamentben, ahol Magyar Péter az ellenzék ellenzékének szerepét próbálja miniszterelnökként eljátszani, és valós politikai viták mintha filmforgatás zajlana. Ennek már nincs köze a valósághoz, amit – mint mondta – a szombati rendkívüli sajtótájékoztató is bizonyít. Itt a vitnyédi menekülttáborról szóló ügyre utalt, és leszögezte: ha van valami, amit mindenki tudhat a Fideszről, hogy a kezdettől fogva mereven elutasította a migrációt. Ezek után az elmúlt 16 év eredményeiről szólva megjegyezte: „olyan jól kormányoztunk, hogy abból 14 éven keresztül a jelenlegi miniszterelnök is nagy támogatónk volt”.
Közben véget ért a szavazás. Gál Kingát, Bóka Mátét, Gyopáros Alpárt, Kreicsi Bálintot alelnökké, Orbán Viktort pedig elnökké választották.
Ezek után Orbán Viktor arról beszélt, hogy célja mindig is a szuverén Magyarország megteremtése volt. Mint mondta, 2010-ben "eljött a mi időnk", ugyanakkor már akkor tudta, hogy 20 évre lenne szükség, végül sokan, akik kitartottak, 16 év után letették a fegyvert. – A Fidesz élén is meg kell történnie a fiatalításnak, jöjjenek a 30-asok, 40-esek. Ezért fogok dolgozni, és ezért kértem, hogy most csak egy évre adjatok megbízást – fogalmazott, hozzátéve: becsületbeli ügynek tartja, hogy a Fideszt rendezett, győzelemre esélyes formában adja át. Hangsúlyozta: nem fog megváltozni, ő kuruc, aki a végsőkig harcol, és mindenki biztos lehet benne, a jó életrajzát nem akarja a végén elrontani.
