Sokáig Izrael és Szaúd-Arábia számított az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének a Közel-Keleten. Rijád viszont az utóbbi években egyre látványosabban függetleníti magát Washingtontól.
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolatát a tartós elhidegülés jellemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzése szerint. Rijád egyre többször fordít hátat Washingtonnak. Legutóbb például nemet mondott arra az amerikai kérésre, hogy a legnagyobb olajexportáló országokat tömörítő OPEC Pluszban, befolyását latba vetve, elérje az olajkitermelés növelését, ami a világpiaci árak és Oroszország bevételeinek csökkenését eredményezte volna.
A szervezet így a kitermelés csökkentése mellett döntött, az Egyesült Államok pedig kénytelen volt hozzányúlni a stratégiai tartalékaihoz, hogy a hirtelen áremelkedést fékezni tudja. Fajszál bin Farhán külügyminiszter azzal védekezett: ez volt az egyedüli felelős döntés a jelen helyzetben. A tekintélyes demokrata szenátor, az illinoisi Richard J. Durbin viszont a történtek után azt mondta a CNN-nek: „Világos, hogy Putyin és Szaúd-Arábia egyaránt szemben áll az Egyesült Államokkal.”
Több kongresszusi képviselő mindeközben azt javasolta, hogy büntetőintézkedésként ne szállítsanak több fegyvert a vahabita királyságba, de legalábbis korlátozzák az exportot.
A két ország kapcsolatának az sem tett jót, hogy Joe Biden a kampánya során többször szóba hozta Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásának ügyét. Csakhogy a 2018-as merényletre valószínűleg az a Muhammad bin Szalmán adott parancsot, aki koronahercegként és apja helyetteseként az arab ország tényleges uralkodója. Ráadásul meglehetősen népszerű és sikeres: az IMF előrejelzése szerint a covidsokkból kilábalva a királyság GDP-je idén 7,6 százalékkal fog növekedni, s ezzel a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdasága.
