Sok szó esik arról, hogy megváltozott az Európai Unió, amióta Lengyelország 2004-ben csatlakozott, valójában azonban arról van szó, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra kerülése után szembesültek a lengyelek ennek a szupranacionális szervezetnek az ideologikus jellegével – fejtette ki lapunknak Konrad Smuniewski, a lengyel Nowy Lad think tank elemzője. Megjegyezte, az alapszerződéseket a tagállamok javára és kárára is lehet értelmezni, ezt pedig Brüsszel kihasználja.
Smuniewski szerint a lengyel–uniós vita egyértelműen ideológiai természetű, a lengyel jobbközép távol van civilizációs értelemben a nyugati technokratáktól és az úgymond haladó baloldaltól. Emlékeztetett, nemcsak a lengyel kormánynak vannak összetűzései az uniós tisztségviselőkkel, hanem például Ausztriának is voltak, főleg amikor a jobboldali Osztrák Szabadságpárt tagja volt a kormánynak. Az elemző rámutatott, az alkotmánybíróságról, a bírák választásáról és a jogállamiságról szóló vitában senkit sem érdekel, hogy Németországban ugyanolyan mechanizmusokkal választják a bírákat, sőt a lengyel eljárás még függetlenebb és demokratikusabb.
Az elemző szerint az is része a problémának, hogy a lengyel kormánynak nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy érvényt szerezzen a jogainak. „Nem merik megfenyegetni Brüsszelt a kilépéssel, mert a Polexit lehetősége túl nagy sokkot okozna a lengyel közvéleményben, valamint az eurokraták és a lengyel balliberális ellenzék kezére játszana” – magyarázta. Smuniewski megjegyezte, hogy az EU sem mer túl nagy nyomást helyezni a lengyel kormányra, amely egyébként brüsszeli tárgyalásaiban EU-pártibb, mint otthoni nyilatkozataiban.
Egy friss felmérés szerint egyébként, amit a wPolityce tett közzé, a lengyelek 32 százaléka arra számít, hogy a PiS és szövetségesei nyerik meg a 2023-as választást, 28 százalék pedig arra, hogy az ellenzék. Negyven százalék szerint mindkét forgatókönyv lehetséges.
