Az enyhe tél nem érinti negatívan a legtöbb növényt, azonban az időjárás következtében a kórokozók a január–februárt átvészelik, amire a termelőknek fel kell készülniük.
Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel a meleg telek hatására egyre több az olyan kártevő és kórokozó, amely a hideg hiányában gond nélkül áttelel, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezd. Erre a gazdáknak idén is fokozottan kell majd figyelniük – közölte lapunk megkeresésére Konrád Szilárd, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető kommunikációs szakértője. Ismertette, az enyhe tél a legtöbb növényre nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. Alapvető biológiai tény, hogy a növények a december–januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket – mutatott rá a szakértő.
Kiemelte, az igazi veszélyt az jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ez nagyobb károkat okozhat. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk. A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, ezt követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra – egészítette ki.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agráriumot érintő tegnapi előrejelzése szerint februárhoz hasonlóan március első felében sem lesz komoly hideg. A szokásosnál korábban fejlődő növények számára egy idő után már az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek, a gyakran előforduló fagyok is károsak lehetnek a következő hónap folyamán. A héten eddig nem fordult elő olyan komolyabb fagy, amely hótakaró nélkül kárt okozott volna az őszi vetések állományában. Ugyanakkor a kártevőket és a különböző kórokozókat sem ritkította eddig kemény hideg – írták.
Az OMSZ felhívta a figyelmet, hogy az őszi káposztarepce vetése és kelése körüli időszakban aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék esett a talaj-előkészítéshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére, azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, ezt követően több hullámban is érkezett csapadék.
Ezúttal a több eső a Tiszántúlon esett, arrafelé is jórészt feltöltődött a talaj, sőt helyenként már a belvíz is megjelent.
Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, bár nyugaton a talaj teteje a szeles és enyhe időben intenzív száradásnak indult.
Az őszi búzára számított hőmennyiség mindenütt jóval a megfelelő érték fölött, helyenként már a duplájánál jár az enyhe ősz és tél hatására. Bár melegebb az idő a szokásosnál, és tartós hóréteg sem alakult ki az országban, eddig a télre agráridőjárási szempontból különösebb panasz nem lehet.
Az OMSZ előrejelzése alapján e hét szombaton szárazabb, vasárnap csapadékosabb lesz az idő. A következő héttől nyugati irányból ismét több időjárási front vonul át az ország felett, jövő keddtől meglehetősen csapadékos időre van kilátás – írta az OMSZ legfrissebb jelentésében.
