Az Európai Unió agrárdigitalizációs projektje segíthet áthidalni a régiók eltérő fejlettségét, emellett visszaszorítható a környezetre káros növényvédő szerek alkalmazása.
Új európai kutatási projekt indult el SmartProtect néven januárban, amelynek célja a technológiai tudás áramlásának ösztönzése az Európai Unió egész területén és a regionális agrártudás és innovációs rendszerekben, valamint a kutatás és a gyakorlati intézkedések közötti tudásbeli szakadék megszüntetése. Az innovációs rendszerek összekapcsolásával elterjeszthetők az integrált növényvédelem (IPM) fejlett módszerei, amelyek a kertészeti növényvédelem hatékonyságát is segíthetik – írta tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos honlapján. Ismertették, a SmartProtect célkitűzéseinek teljesítése esetén elterjeszthető az innováció a gazdák között, könnyebben elfogadhatóvá válhat az új szemléletmód, valamint csökkenthető a növényvédő szerek alkalmazása. Ezzel a termelés kevésbé lesz káros a környezetre, illetve növelhető az élelmiszer-biztonság is – közölték.
Felhívták a figyelmet, hogy a projekt időtartama három év, tizenhat ipari és akadémiai partner összefogásában valósul meg, összesen kétmillió eurós költségvetés mellett. A projekt szervezését és ellenőrzését a Mezőgazdasági Kutatási Fejlesztési és Tanácsadó Központ végzi majd el.
A NAK rámutatott arra, hogy a kertészeti ágazat a mezőgazdasági termelés mintegy 13,7 százalékát teszi ki az EU huszonhét országában, miközben a teljes földterületnek csupán három százalékát képviseli. A zöldségtermelő ágazatot magas hozzáadott érték és könnyen hozzáférhető munkahelyek jellemzik, mindezt az Európai Parlament 2014-es kertészeti jelentése is elismeri. Az ágazatban dolgozó gazdálkodóknak jelenleg meg kell birkózniuk az IPM alapelveinek betartásával.






