A maastrichti kritériumok megújítása minden résztvevő elemi érdeke – közölte Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A csatlakozáskor kiemelt a gazdaság és a pénzügyi rendszer fejlettségi szintje.
A 2008-as válság egyértelműen rávilágított arra, hogy a sike-res euróbevezetéshez a jelenlegi maastrichti kritériumrendszer önmagában nem elegendő, ezért felülvizsgálatra szorul. Két évtizedet követően, „nagykorúvá érése” alkalmából tehát éppen itt az ideje, hogy áttekintsük a továbbfejlesztés lehetőségeit. Mint azt Nagy Márton alelnök a Növekedés.hu portálon közölte, az eddigi kritériumok egy részét érdemes finomhangolás mellett megtartani, azokat viszont újra kell gondolni, amelyek láthatóan nem adnak jó visszajelzést a csatlakozni kívánó országok számára az euróbevezetés időzítéséről és a felkészültség állapotáról. Ehhez – a nominális feltételeken túl – új reálkritériumokat is figyelembe kell venni, amelyek teljesítése mellett nem alakul ki divergencia a tagországok között a valutaövezeten belül. A kibővített kritériumok között kiemelt jelentőséggel bírnak a reálgazdasági érettség feltételei azért, hogy minél kisebb legyen a felzárkózásból eredő inflációs többlet és a közös monetáris politika hasonló monetáris irányultságot eredményezzen az övezeten belül. Ki kell emelni az üzleti és pénzügyi ciklusok megfelelő harmonizáltságát is, hogy a csatlakozni szándékozó ország és az eurózóna gazdasága hasonlóan reagáljon a különböző hatásokra. Az eurózónába való belépéskor külön a kis- és középvállalkozó szektornak is megfelelő fejlettségi szakaszban kell lennie, ami magas versenyképesség és termelékenység mellett érhető el.
Mint Nagy Márton közölte, a pénzügyi rendszer megfelelő fejlettsége is kiemelt kérdéskör az eurócsatlakozás szempontjából. Ennek része a kellően mély pénzügyi szektor, amely a stabil források biztosítása mellett azt is támogatja, hogy a tőkeáramlás felerősödése ne eredményezzen túlzott hitelezést és prociklikus gazdasági folyamatokat. A versenyképességi szempont a pénzügyi rendszernél is hangsúlyos elem. Amennyiben a hazai és a külföldi pénzügyi intézményrendszer versenyképessége közeledik egymáshoz, az elősegítheti a stabilitás megőrzését. Végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlen az eurózónán belüli megfelelő stabilizációs politikai eszköztár megléte – mondta az alelnök. A valutaövezeten belül az önálló monetáris politika elvesztésével és érdemi közösségi költségvetési transzferek hiányában felértékelődik a fiskális politikai mozgástér jelentősége.
A maastrichti kritériumok megújítása minden résztvevő elemi érdeke – közölte Nagy Márton. Az MNB által javasolt, megújított kritériumok teljesítésével az euróövezet felkészült országokkal bővülhet a jövőben, míg az újonnan belépő tagországok fejlődési pályája az eurózónán belül is fennmarad és az új tagállamok is részesülhetnek a közös pénz nyújtotta előnyökből. Minden új belépő állam számára a végső cél a fenntartható fejlődés megőrzése, aminek csak egy fontos mérföldköve az euró. A felvázolt javaslat jó alap a kritériumrendszer átalakítására, amely konstruktívan kíván hozzájárulni az euró jövőjéhez kapcsolódó párbeszédhez.
