Csak több lépésben lenne megvalósítható az egy számjegyű személyi jövedelemadó. A bevezethetőség és a költségvetési kiesés több tényezőn, köztük a bérnövekedés dinamikáján múlik – válaszolta lapunk megkeresésére Honyek Péter, a PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője.
Jövőre az állam 2609 milliárd forint személyijövedelemadó-bevételre számít. A kedvezményeket is figyelembe véve a személyi jövedelemadó mértékének tizenötről kilenc százalékra történő csökkentése megközelítőleg 1200 milliárd forint bevételkiesést eredményezne. Ez a költségvetési bevételek 5,5 százalékát jelenti – nyilatkozta lapunknak Honyek Péter, a PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője. Ez az összeg nagyságrendileg annyi, amennyi jelenleg jövedéki adóból befolyik, illetve több mint ötször annyi, mint az összes lakossági illeték. Egy ekkora összeg a gazdaságban vélhetően jelentős fogyasztásnövekedést eredményezne, ami pótlólagos költségvetési bevételeket generálna, ezáltal a tényleges bevételkiesés is alacsonyabb lenne – vélekedett a szakértő, aki tapasztalt jogászként csatlakozott az ország egyik vezető üzleti tanácsadó cégének szja- és tb-tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó részlegéhez vezető menedzserként.
Honyek Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt években az átlagkeresetek gyors növekedése miatt rohamosan nőttek az állami bevételek. Ha a bérek növekedési üteme továbbra is tíz százalék felett marad éves szinten, és nem lesz gazdasági visszaesés, akkor az államnak lehet elegendő forrása a kilencszázalékos személyi jövedelemadó bevezetésére.
Azt nehéz vitatni, hogy az szja-csökkentésnek komoly gazdasági előnyei lehetnek – mondta a szakértő, a kérdés szerinte viszont az, hogy ha az állami költségvetés elvisel bizonyos adócsökkentést, akkor azt a személyi jövedelemadó területén érdemes-e megtenni.
A rejtett munkaviszonyt ellenőrzi a jövőben az adóhatóság
A parlament előtt lévő adócsomag nem módosítja a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait, azaz a kata 2020-ban ugyanazon szabályok szerint lesz alkalmazható, mint jelenleg – mutatott rá Honyek Péter. Az ellenőrzési gyakorlat változhat, a kata bevezetésével a kormányzatnak nem volt célja, hogy a munkaviszonyban dolgozókat kiszervezzék vállalkozónak, ezért azt fogja vizsgálni az adóhatóság, hogy az ilyen típusú foglalkoztatás mögött áll-e rejtett munkaviszony. Az idevágó szabályok azt mondják, hogy amennyiben egy cég több mint egymillió forintot fizet ki egy katás vállalkozónak, akkor azt kell vélelmezni, hogy a vállalat és a kisvállalkozó között munkaviszony áll fenn. Ezt a vélelmet akkor lehet megdönteni, ha a felek legalább két olyan körülményt tudnak bizonyítani, amelyek az önálló tevékenységekre, a megbízásokra jellemzők. Ilyen körülménynek számít, ha a kisadózó igénybe vett alvállalkozót és/vagy a bevételének legalább felét nem a megbízótól kapta, a megbízó nem utasította a kisadózót arra, hogy hogyan és mikor végezze a tevékenységét, és/vagy a kisadózó tevékenységét nem a megbízó irodájában, telephelyén végezte. Ugyanígy vizsgálandó körülmény az is, hogy a kisadózó saját eszközeivel végezte-e el az adott megbízást, illetve volt-e a megbízó cégén kívül máshol főállású munkaviszonya. A NAV a kisadózók és a cégek adatszolgáltatásai alapján most is tudja, mely vállalkozások lehetnek érintettek, illetve ott várható még ellenőrzés, ahol a mostani katások korábban munkaviszonyban álltak.
(MOA)
