Meredek emelkedőn maradtak a pénztártagok megtakarításai: az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végén 1425 milliárd forintot tett ki, az előző negyedévhez képest két százalékot gyarapodva. A munkáltatói befizetések mindkét pénztártípusnál csökkentek.
Folytatódik a pénztári megtakarítások növekedése, egyre többet tesznek félre a tagok. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség, ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig kétszázalékos emelkedést jelent.
Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat. Szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez kilencszázalékos éves növekedést jelent, az öt évvel korábbi összegnél pedig negyvenhét százalékkal magasabb – ismertette az eredményeket tegnap Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a szövetség közleménye szerint. Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményével a tagok elégedettek, ami elsősorban abból látszik, hogy növelték az állami támogatással – évi húszszázalékos, maximum százötvenezer forintos adó-visszatérítéssel – igénybe vehető egyéni befizetéseiket.
Kravalik Gábor elmondta, hogy bár az egészségpénztárak is növelték vagyonukat, náluk nem a gyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen egészségpénztári befizetéseiket a tagok elsősorban különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi vagy önsegélyező kiadásaikra használják fel. Az ÖPOSZ által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint hatmillió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmanként átlagosan 5600 forint értékben. A Pénztárszövetség elnöke elmondta, a munkáltatói befizetések az egészség- és önsegélyező kasszáknál is csökkentek, az előző év azonos időszakához képest több mint ötven százalékkal 5,4 milliárdforintra. A Pénztárszövetség kutatásai arra is rávilágítottak, hogy munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást, vagy növelné a befizetéseit. „Az tehát világos, hogy a munkáltatók főszerepet kaphatnak az emberek takarékoskodásában” – emelte ki Kravalik Gábor. Ráadásul ezt ettől az évtől kedvezményesen tehetik meg, hiszen a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi húszszázalékos, maximum százötvenezer forintos adókedvezményt.
