Az intézményvezetőknek adható pótlékokról és a tanároknak pluszfeladatért tervezett céljuttatásról is beszélt a köznevelési törvénymódosítás vitájában Bódis József államtitkár. A Pedagógusok Szakszervezete közben bejelentette: megkezdte a felkészülést az őszi akciókra a béremelésért.
Megkezdte az Országgyűlés tegnap a köznevelési törvény módosításának vitáját. Bódis József oktatási államtitkár expozéjában az MTI tudósítása szerint kijelentette: a kormány elkötelezett a minőségi oktatás megteremtésében. Ismertette az indítvány részleteit, köztük azt, hogy az iskolaigazgatóknak az intézmény létszámától függő pótlékot lehessen megállapítani, hogy még vonzóbbá váljon a pálya. A pedagógusok esetében pluszfeladatért adható céljuttatás lehetővé tétele is szerepel a törvényjavaslatban – jegyezte meg az államtitkár.
Fontosnak nevezte, hogy az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehessen felmentést kapni, mert ez az egyik garancia arra, hogy hatéves korukra a gyermekek elérjék az iskolaérettséget. Kitért arra is, hogy a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A köznevelési intézmények eddig rendkívül eltérő gyakorlatot folytattak – magyarázta az államtitkár. A változtatás célja, hogy a tankötelezettség iskolába járástól eltérő teljesítése csak akkor történhessék meg, ha a tanuló sajátos helyzete valóban indokolja azt. A javaslat eleget tesz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket érintő jogi garanciákra vonatkozó alkotmánybírósági jelzésnek is – szögezte le Bódis József. Végül elmondta, hogy a tankönyvellátás szabályait ezentúl a köznevelési törvény tartalmazza majd. Rámutatott, hogy 2020 szeptemberétől már a köznevelés 1–12. évfolyamán ingyenes lesz a tankönyv.
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat jó lépéseket, többnyire egyszerűsítő, illetve alkotmánybírósági döntésből eredő változtatásokat tartalmaz. Az óvodába járási kötelezettséggel kapcsolatban hangsúlyozta, az óvodából kikerülő gyermekeknél jóval kisebb az iskolai lemorzsolódás veszélye, mint azoknál, akik nem jártak óvodába. A magántanulói jogviszony kérdésében szintén szükséges a pontosítás – folytatta a fideszes politikus –, mert jelenleg hihetetlenül széles skálán mozognak az intézményi döntések. Kiemelte: nem szűnik meg a magántanulói státus, csak az elbírálása más módon történik majd, és új elnevezése lesz.
A jobbikos Ander Balázs úgy vélte, a leginkább érintett közösségek elutasítják a törvénycsomagot. Hiányolta a szakmai, társadalmi egyeztetéseket. A módosítás olyan kapukat zár be, amelyek eddig a közoktatással elégedetlen középosztálybeliek számára voltak adottak – mondta, a magántanulói jogviszonyra célozva. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a szülőktől nem vehető el az a jog, hogy eldönthessék, gyermekük milyen módon tegyen eleget a tankötelezettségének. A magántanulók szülei megszervezték a minőségi oktatást gyermekük számára, kimenekítették őket a lepusztított állami iskolai rendszerből – hangoztatta Kunhalmi.
A Pedagógusok Szakszervezete közölte: bizonyítottnak látja, hogy indokolt volt az őszi akciósorozat bejelentése, ezért megkezdték a felkészülést. Béremelést követelnek szeptembertől, a heti óraszámok és a többletterhek csökkentését.
