A versenyképességet hátráltatná és a felelőtlen kormányzások okozta terhet terítené szét az uniós adóharmonizáció – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Egyúttal a kutatás-fejlesztésekhez köthető adókedvezmények bővítését is szorgalmazta.
Magyarország elutasítja, hogy Brüsszel szocialista típusú, utópisztikus gazdasági terveket léptessen életbe az adóharmonizációval. Kiáll ugyanakkor az Európai Unión belüli szabad verseny és szabad kereskedelem mellett – mondta a külgazdasági és külügyminiszter tegnap a Világgazdaság című napilap konferenciáján. Szijjártó Péter hangsúlyozta, az uniós adóharmonizáció a tagállami adópolitikák egységesítésével a versenyképességet hátráltatná, az adósság közösségiesítése pedig szétterítené azt a terhet, amelyet egyes országok fegyelmezetlen kormányzása okozott.
Magyarország nem mások segítségével, hanem rendkívüli erőfeszítésekkel szorította le a 2010 előtt felhalmozott államadósságot, miként az adóterhek csökkentése is a szigorú gazdaságpolitikának köszönhető – tette hozzá. Várakozása szerint a munkára rakódó adók mérséklése után a vállalkozások fizetésemeléseket és technológiai fejlesztéseket finanszírozhatnak. Szorgalmazta egyúttal a kutatáshoz és fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények bővítését.
Szijjártó Péter szerint a globális gazdaság lassulásával annak lehetséges okaitól függetlenül számolni kell, ám az elmúlt évek során Magyarország gazdaságilag és politikailag egyaránt biztonságos, vonzó befektetési célponttá vált. Üdvözölte, hogy a térség súlya egyre jelentősebb a kontinensen belül, hiszen az idei adatok alapján az öt legjelentősebb európai gazdasági bővülésből négyet közép-európai országok, hármat visegrádi államok értek el, Magyarországgal az élen.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a kkv-támogatások jelentőségét azzal indokolta, hogy a magyar tulajdonú cégek 99 százaléka ebbe a rétegbe tartozik, a munkavállalók kétharmadát ők foglalkoztatják, termelékenységük és beruházási hajlandóságuk viszont jóval alacsonyabb. Az online megoldások azonban csak átgondoltan, a teljes adórendszerre kidolgozva jelenthetnek egyszerűsítést, pusztán a bevallás és az adatszolgáltatás elektronizálása csak bonyolítja az adózó társaságok működését. Az államtitkár szerint a kkv-k az adórendszeren keresztül nem elsősorban a már működő adónemek módosításával, hanem hozzájuk igazított új adónemek bevezetésével támogathatók a leghatékonyabban.
A digitalizációnak központi szerepe van a gazdaság fenntartható kifehérítésében – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szintén tegnap egy nemzetközi adószakmai konferenciát kísérő sajtótájékoztatón. Felidézte, tavaly a tervezettnél 8,3 százalékkal, mintegy háromszázmilliárd forinttal több adó folyt be a költségvetésbe. A fenntartható kifehérítési folyamat a vállalati szférában kedvezőbb üzleti környezetet teremt, az állam pedig még néhány adókulcs csökkentése mellett is több bevételhez jut.
Középpontban a családok és a cégek
Az Európai Unió Bírósága mellett működő főtanácsnok szerint a távközlési tevékenységre is vonatkozó magyarországi ágazati különadó összhangban van az uniós joggal. Ez közvetetten erősíti a hazánk által 2010 óta következetesen képviselt adópolitikát is, melynek fókuszában a gyermekes családok, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása mellett a jövedelmet terhelő adók csökkentése áll. Ismert, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ágazati különadó miatt – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. A főtanácsnoki vélemény kimondta, hogy a sávosan progresszív adókulcs nem tekinthető hozzáadott értékadónak sem, így nem ütközik az Európai Unió Áfáról szóló irányelvébe. (MOA)
