Magyarország és Kína kapcsolatfelvételének hetvenedik évfordulóján csúcstalálkozót rendeztek Pekingben.
A magyar víziparban rejlő lehetőségekről és Magyarország ezen a téren alkotott innovatív megoldásairól tájékozódhattak a szakmabeli érdeklődők tegnap a kínai fővárosban az első alkalommal megrendezett kétoldalú vízipari csúcstalálkozón. A rendezvényt öt magyar vízgazdálkodási vállalat és társulás képviselőinek részvételével tartották meg, akik lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák tevékenységüket a potenciális partnereknek. Csang Csung-ji, a kínai vízgazdálkodási minisztérium vezető közgazdásza megnyitó beszédében a távirati iroda beszámolója szerint kiemelte: 2016-ban minisztériuma együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a magyar belügyminisztériummal a vízgazdálkodási együttműködésről, és azóta is szoros kapcsolatot ápolnak egymással. Heincz Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vízdiplomáciai osztályának vezetője a vízügyi válságok megelőzésére fókuszáló Budapesti Víz Világtalálkozót ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
A pekingi csúcstalálkozón először szakértők mutatták be a magyar, valamint a kínai vízgazdálkodás kihívásait, célkitűzéseit és megoldásait, továbbá a kérdéshez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseket és finanszírozási struktúrákat. Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta: a magyar vízgazdálkodás nagyban függ a szomszédos országoktól, ezért Magyarország mindegyikükkel kétoldali megállapodást kötött. A szakértő emellett bemutatta, hogy milyen korszerű módszereket alkalmaznak hazánkban az árvíz,
a belvíz és az aszály okozta problémák elhárítására.
