A várakozásokkal ellentétben, nem terjesztett elő semmilyen javaslatot Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi, brüsszeli ülésén. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő telefonon Martin Shulzcal, az Európai Parlament elnökével abban egyezett meg, hogy ma a strasbourgi plenáris ülésen terjeszti be Athén új javaslatait.
Az Eurócsoport tegnap délutáni, brüsszeli tanácskozásáról távozó euróövezeti pénzügyminiszterek, illetve a csúcsvezetők ugyanott tartandó esti tanácskozására érkező állam- és kormányfők nyilatkozatai szerint lapzártánkkor Alekszisz Ciprasztól várták az adósságválság megoldását célzó athéni kormányzati elképzeléseket. Az előterjesztésre eredetileg már az Eurócsoport ülésén az új pénzügyminisztertől számítottak, de ő nem tett le az asztalra konkrétumokat tartalmazó csomagtervet.
Bár az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter bízott abban, hogy Alekszisz Ciprasz betartja Angela Merkelnek hétfőn tett ígéretét, és Athén előterjeszti új javaslatait az euróövezeti állam- és kormányfők csúcsértekezletén, a görög kormány újabb nap haladékot kért, amit meg is kapott telefonon Martin Schulz EP-elnöktől. Ciprasz eszerint ma beszédet mond az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A görög kormányfő várható strasbourgi felszólalásának bejelentése nagyjából akkor történt, amikor végéhez közeledett az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása.
Már körvonalazódott, hogy a görögök egyfelől 320 milliárd eurót meghaladó adósságuk harminc százalékának a leírását szeretnék elérni, másfelől a fennmaradó adósság törlesztésének megkönnyítése érdekében újabb uniós pénzforrásokhoz szeretnének jutni az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból.
A másik görög célkitűzést, az újabb mentőprogramra vonatkozó igényt illetően az esti csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár közölte: az eurózóna álláspontja egyelőre kategorikusan elutasító. Emlékeztetett arra, hogy az előző mentőprogram a keret teljes lehívása nélkül ért véget, a görögök pedig a népszavazáson elutasították a hitelezők szerkezeti reformjavaslatait. Ennek fényében új pénzügyi csomagra nincs lehetőség, az ezt célzó tárgyalásoknak „nincs meg az alapjuk”.
Több tárgyalási forgatókönyvvel is számolni kell
5 perces interjú: Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára
– Mára ígérte Alekszisz Ciprasz az eurózóna vezetőinek az új görög feltételeket. Megítélése szerint minek kellene érdemben változnia Athén és az uniós vezetők újabb tárgyalási fordulójában, hogy elmozdulhassanak a holtpontról?
– Sok minden változhat, és sok minden nem. Ami pillanatnyilag a legstabilabbnak tűnik, az a görög politikai helyzet. Az év eleji választásokon a további reformok elutasításával befutó Szíriza valamilyen úton-módon eléri majd, hogy kapjanak könnyítést. Miközben teljesen más az alkupozíciójuk, mint volt az elődjeiknek a korábbi években, hiszen a dél-európai állam most már az eurózóna adófizetőinek tartozik.
– Annál nehezebb lesz megegyezni?
– Az biztos, hogy hosszabb egyezkedésre kell számítani. Azt az érdekközösséget, amelyet a közös uniós valuta megszületésére és megőrzésére kialakítottak, most könnyen elronthatják. Az alapérdekek még azonosak, de nem a végtelenségig.
– Mégis, milyen lehetőségek lehetnek?
– Jobbra és balra is hatalmas lehet a szakadék, és bármikor bekövetkezhet az előre nem látható baleset is, a „Grexident”. És akkor minden borul.
– Mire gondol?
– A temperamentumos dél-európai népnek fogy a türelme. Amennyiben még tovább pánikolnak, és közben az Európai Központi Bank sem ad több eurót az országnak, szinte nem lesz miből megfizetni a rend megőrzéséhez vagy ismételt megteremtéséhez nélkülözhetetlenné váló fenntartókat.
– Ezt a forgatókönyvet azért csak a nagyon szélsőséges esetben kellene előrántani…
– Ám ezzel is számolni kell, akár „C” forgatókönyvként. Az „A” verzió lenne a legkedvezőbb, amely szerint a hétvégéig megállapodásra jutnának a felek. Ennek legfeljebb tízszázalékos esélyt adok. A „B” verzió a reális és optimista, hogy a tárgyalások hosszasan elhúzódnak. Ám ha még kompromisszumra is jutnak a felek, az a sajátos, déli-balkáni teljesítési fegyelem, ami a görögöknek (is) sajátjuk, egyáltalán nem biztosíték arra, hogy be is tartják a megállapodás szerinti határidőket. Azaz könnyen felborulhat az alku.
– Magyarország számára szerencse, hogy még nincs eurónk?
– Amennyiben Athén kizárja magát a valutaközösségből, szinte biztos, hogy az Európai Unió és az eurózóna szabályozását is újra kell gondolni. Változtatások várhatók mind a belépés, mind a kilépés feltételrendszerében. Ezek pedig nem biztos, hogy számunkra kedvezők lesznek.
Nincs pánik a piacokon
2 perces interjú: Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője
– A görög események miatt napok óta gyengélkedik a forint. Mekkora a veszélye annak, hogy esetleg nem várt szintre süllyed az árfolyama?
– Nincs szó pánikról a piacon, nincs közvetlen veszély. A 315 és 317 forintos euróár megfelel a helyzetnek. A napközbeni, kisebb ide-oda mozgások azt mutatják, hogy egyelőre mindenki várakozik.
– A piac csak rövidebb vagy akár hosszabb ideig is képes relatíve kiegyensúlyozottan várakozni?
– Beszélgetésünkkor még nem tudhatjuk, mire jutnak, illetve jutnak-e egyáltalán előbbre délután és este, vagy akár a hét bármely későbbi napján az eurózóna pénzügyminiszterei, valamint állam- és kormányfői Görögországgal. Amennyiben kedvező hírek látnak napvilágot, az euró ára néhány forinttal csökkenhet a devizapiacon.
– Nem biztos, hogy mindenki számára világos, hogy miért kerül több forintba egy euró, miközben az uniós valuta is gyengül, például a dollárhoz vagy a svájci frankhoz képest?
– Azért, mert a forint is gyengül, és nem csak az euróhoz képest. Amikor valamely esemény miatt magasabb a kockázat a piacokon, a közép-európai valuták mindig veszítenek értékükből. A forint általában a lengyel zlotyihoz hasonló árváltozásokat szokott produkálni.
Röviden
Fidel Castro gratulál, közben brüsszelben a megmentésen dolgoznak
- Gratulált Fidel Castro, „a kubai forradalom atyja” Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek „briliáns politikai győzelméhez”. Kifejtette, a latin-amerikai és a karibi lakosság csodálattal nézte, ahogy Görögország „identitását és kultúráját” megvédte a külső fenyegetésektől. A kubai elnök is elismerően szólt a görögországi fejleményekről. Raúl Castro gratulált Ciprasznak, és méltatta a görög kormányfő „bátor politikáját”. Hangsúlyozta: „ez az eredmény azt mutatja, hogy a görög nép többsége támogatja az ön által vezetett kormány bátor politikáját”.
- Brüsszeli jogászok keresik a módját, hogyan léphetne ki Görögország az eurózónából anélkül, hogy elhagyná az Európai Uniót is. Az egyik sajátos megoldás szerint a görögöknek az Európai Tanács szavazásán támogatniuk kellene a kizárásukat, azaz a Grexitet – írja a portfolio.hu a Financial Times információira hivatkozva. A komoly jogtudományos felkészültséggel rendelkező szakértők alaposan átfésülik az uniós szerződések minden passzusát, hogy megmentsék Athént az EU-nak. Ezt a megoldást az európai kormányok jó része is támogatná.
