Gyík, pápaszemes, görény, dagadék – ilyen és ehhez hasonló üzeneteket kaphatnak a kamaszok különféle kérdéseikre az internetes fórumokon. Egy brit tanulmány szerint a gyermekeket sértő iskolai piszkálódások elszenvedői felnőttkorukra gyakrabban, nagyobb eséllyel szenvednek depresszióban.
Minden harmadik depresszióban szenvedő fiatal felnőtt gyerekkorában iskolai csúfolódásnak volt kitéve – állapította meg egy a The MBJ Journal nevű szaklapban nemrég megjelent felmérés. A kutatásban négyezer fiatalt kérdeztek meg tizenhárom, majd tizennyolc éves korukban. Közülük hatszáznyolcvanhárman jelezték, hogy kiskamaszként legalább hetente egyszer kortársaik piszkálódásainak voltak kitéve, utóbbi csoport tagjainak tizenöt százaléka küzdött depresszióval tizennyolc éves korában.
Az internetes csúfolódás egyre inkább terjedőben van, és célpontjai általában a kiskorúak. A közvélemény figyelme azóta irányul az online zaklatásokra, amióta több gyerek öngyilkosságot követett el. Az áldozatok azok a fiatalok, akiket kortársaik kirekesztenek, megszólnak, meglopnak, megfenyegetnek, számos esetben pedig erőszaknak is ki vannak téve.
Kérdéses egyelőre, hogy milyen mértékben terjed az internetes zaklatás. Amikor a kutatók más tényezőket, például magatartási zavarokat, vagy a családi gondokat is bevonták az elemzésükbe, akkor kevésbé volt kimutatható a fiatalkori megaláztatások és a később kialakuló depresszió közötti összefüggés, ugyanakkor a gyermekként rendszeresen kicsúfoltak csoportjában kétszer magasabb volt a lelki betegség aránya.
A szakemberek számításai szerint a kutatásban diagnosztizált depressziós esetek több mint harmada a gyermekkori zaklatásokra vezethető vissza.
Az internet a névtelenség látszatát kelti, ezért a bántalmazók úgy érezhetik, hogy nem lehet őket azonosítani. Online kapcsolatban gyakran nem ismerhetők meg a másik fél érzései, kevesebb a közvetlen visszajelzés, ezért a zaklatók sokszor durvábbak, mint a személyes beszélgetésekben, mivel nem érvényesülnek az utóbbiaknál kialakult korlátok. A csúfolódás azonnal nagy nyilvánosságot kap, az áldozat bizonytalanságát, félelmeit pedig növeli az, hogy gyakran nem is tudja, ki a zaklatója, utóbbiakat a legtöbb esetben később sem lehet azonosítani.
Az internetes csúfolódás egyre inkább terjedőben van, és célpontjai általában a kiskorúak. A közvélemény figyelme azóta irányul az online zaklatásokra, amióta több gyerek öngyilkosságot követett el. Az áldozatok azok a fiatalok, akiket kortársaik kirekesztenek, megszólnak, meglopnak, megfenyegetnek, számos esetben pedig erőszaknak is ki vannak téve.
Kérdéses egyelőre, hogy milyen mértékben terjed az internetes zaklatás. Amikor a kutatók más tényezőket, például magatartási zavarokat, vagy a családi gondokat is bevonták az elemzésükbe, akkor kevésbé volt kimutatható a fiatalkori megaláztatások és a később kialakuló depresszió közötti összefüggés, ugyanakkor a gyermekként rendszeresen kicsúfoltak csoportjában kétszer magasabb volt a lelki betegség aránya.
A szakemberek számításai szerint a kutatásban diagnosztizált depressziós esetek több mint harmada a gyermekkori zaklatásokra vezethető vissza.
Az internet a névtelenség látszatát kelti, ezért a bántalmazók úgy érezhetik, hogy nem lehet őket azonosítani. Online kapcsolatban gyakran nem ismerhetők meg a másik fél érzései, kevesebb a közvetlen visszajelzés, ezért a zaklatók sokszor durvábbak, mint a személyes beszélgetésekben, mivel nem érvényesülnek az utóbbiaknál kialakult korlátok. A csúfolódás azonnal nagy nyilvánosságot kap, az áldozat bizonytalanságát, félelmeit pedig növeli az, hogy gyakran nem is tudja, ki a zaklatója, utóbbiakat a legtöbb esetben később sem lehet azonosítani.
