Alaposan előkészítette a görög válsághelyzet miatt mára összehívott európai válság-csúcstalálkozóra a görög miniszterelnök kormánya új javaslatának népszerűsítését. A kormányfő már tegnap délelőtt egyeztetett telefonon Angela Merkel német kancellárral, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, majd Merkel Francois Hollande francia elnökkel, és kora este tárgyalóasztalhoz is ültek Brüsszelben a Görögországnak hitelező nemzetközi intézmények képviselői, Lapzártánkig a tárgyalásokról nem szivárogtak ki részletek.
Bár az európai vezetők az utóbbi napokban már nyíltan bírálták a görög kormányt, a pénzügyminiszterek úgy látják, még mindig meg lehet állapodni. Igaz, a labda most a görög térfélen pattog. Az ország vezetése ezt pontosan tudja, ezért is folyamodhatott Ciprasz a soron kívüli előzetes egyeztetéshez. Ám a javaslatról részletek helyett csak annyit közölt a görög miniszterelnöki hivatal, hogy „az minden fél számára egyaránt előnyös, és megoldást nyújt a problémára, nem elnapolja azt”.
Athénnek június 30. két szempontból is kiemelkedően fontos. Egyrészt addig folyósítható számukra az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós keretösszegből még megmaradt 7,2 milliárd eurós hányad.
A segélyt, egy korábbi megállapodás szerint azonban csak akkor kapják meg, ha ennek fejében végre hiteles, fenntartható reformprogramot dolgoznak ki, ami megnyugtathatja a hitelezőket. Másrészt a görögöknek ugyancsak a hó végéig 1,6 milliárd eurót kell visszafizetniük a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Christine Lagarde, az IMF vezetője pedig egyre hajthatatlanabb: nem hosszabbítják meg a türelmi időszakot, Görögországnak a határidőig mindenképpen törlesztenie kell.
Megegyezés híján a déli állam fizetésképtelenné válhat, és a csőd bekövetkeztével kizárnák az eurózónából. Persze, a görögök számára cseppet sem új keletű a gazdasági kiszolgáltatottság érzete: az állam 2010 óta két mentőcsomagban eddig kétszáznegyvenmilliárd eurót kapott a nemzetközi hitelező intézményektől, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A kellemetlen intézkedéseket most annál inkább nem kerülhetik el, mert a korábbiakról bebizonyosodott, hogy nem elegendők - tartják uniós pénzügyi körökben. A súlyos pénzügyi megszorításokat ráadásul ez alkalommal annak a radikális baloldali Sziriza párti kormánynak kell végrehajtania, amelyik a megszorító intézkedések elutasításával nyerte meg a januári parlamenti választásokat.
Az államcsődközeli helyzet leglátványosabb jeleként a görög bankrendszerből az elmúlt időszakban pánikszerűen és tömegesen kezdték kivenni a pénzüket az ügyfelek. Akár még az a helyzet is előállhat, hogy a görög bankrendszer előbb válik fizetésképtelenné, mint az állam. Egyes hírek szerint a számlatulajdonosok az elmúlt hét folyamán mintegy négymilliárd eurót vettek ki a bankokból. Csak a múlt pénteken, a sikertelen tárgyalások hírére, 1,7 milliárd euróval lettek szegényebbek a hitelintézetek.
Az EKB múlt szerdai döntése értelmében már 84,1 milliárd eurós likviditási-vészsegély (ELA) összeget hagyott jóvá, amelyet pénteken 1,8 milliárd euróval egészített ki, segítve a görög bankokat. Mint az EKB jelezte, az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli tanácskozása után, még ma éjjel áttekinti a helyzetet, és dönt arról, engedélyezi-e tovább az ELA alkalmazását. Mértékadó vélemények szinte biztosra veszik, hogy az EKB a dominóhatástól tartva akkor sem hagyja sorsára a görög bankrendszert, ha ma este nem születik egyezség.
Nem okoz nagy sokkot a kizárás
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a megkövetelt megszorítások miatt kenyértörésre kerül sor Görögország és az euróövezet között, aminek azonban nem lesznek feltétlenül tragikus következményei a devizaunióra nézve - írta a dpa. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke úgy tartja, az euró pénzállománya nem függ a görögországi helyzet alakulásától, Holger Schmieding, a Berenberg Bank szakértője viszont még a problémák továbbterjedésének is csak csekély kockázatát látja. A befektetők joggal bíznak az EKB-ban. Görögország egyetlen euróövezeti tagnak sem fontos kereskedelmi partnere - mutattak rá a DZ Bank szakértői. A vállalatok és a bankok már régen leépítették kapcsolataikat a krízisországgal.
Vigyenek készpénzt a turisták
Az idén a magyarok körében Görögország a legnépszerűbb külföldi úti cél, bár többen lemondták előre befizetett nyaralásukat. Az utaztatók szerint indokolatlan a pánik, a déli országba készülők biztonságban vannak, főként, ha regisztrált utazási irodánál foglalták le a nyaralásukat. Az üdülőövezetekben semmit nem lehet érzékelni a gazdasági bizonytalanságból, az ottani szállodaipar teljes egészében magánkézben van. Államcsőd esetén azonban korlátozhatják a pénzforgalmat, elakadhatnak a nemzetközi utalások, ami gondot okozhat a szolgáltatások igénybevételénél is, illetve az automatás készpénzfelvételkor vagy a bankkártyás fizetéseknél. Ezért mindenképpen érdemes készpénzzel (euróval) készülni.
