A kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget és az adócsökkentést emelte ki a kormányoldal a jövő évi költségvetés tegnapi vitáján. Az ellenzék szerint a tervezet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetését alapozza meg.
Az Országvédelmi Alap előirányzata százmilliárd forintjának hetvenmilliárdra csökkenését nevezte az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatásának Szűcs Lajos a parlament tegnapi ülésén. A költségvetési bizottság többségi véleményének fideszes előadója tervezhetőnek, kiszámíthatónak és betarthatónak ítélte a 2016-os büdzsét, amely az adócsökkentésről szól. Utalt továbbá a bankadócsökkentés hatásának átvezetésére is, ami tízmilliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak, kiemelte a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását – adta hírül a Magyar Távirati Iroda.
Az ellenzék szerint a tervezet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetését alapozza meg. Az MSZP-s Szakács László úgy fogalmazott, a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta. A jobbikos Hegedűs Lorántné a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is. A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja. Az államtitkár zárszavában felhívta a figyelmet: az ellenzék módosító javaslatai több mint négyezermilliárd forinttal rontották volna a büdzsé egyenlegét, amit a kormány elfogadhatatlannak ítélt. Közülük a többség adósság- és adónövelést tartalmazott volna, a szocialisták pedig öt százalék fölé kívánták emelni a költségvetési hiányt.
Az ellenzék szerint a tervezet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetését alapozza meg. Az MSZP-s Szakács László úgy fogalmazott, a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta. A jobbikos Hegedűs Lorántné a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is. A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja. Az államtitkár zárszavában felhívta a figyelmet: az ellenzék módosító javaslatai több mint négyezermilliárd forinttal rontották volna a büdzsé egyenlegét, amit a kormány elfogadhatatlannak ítélt. Közülük a többség adósság- és adónövelést tartalmazott volna, a szocialisták pedig öt százalék fölé kívánták emelni a költségvetési hiányt.
