Szerb–magyar nyitott kérdések nincsenek, a két népnek kiemelkedően jó a kapcsolata – hangzott el Kövér László házelnöknek a déli szomszédunknál tett látogatásán.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Belgrádban megállapodott arról, hogy a szerb fővárosban jövőre megemlékezést tartanak a nándorfehérvári csata (a szerb kormány szóhasználata szerint a törökök ellen Hunyadi János által vezetett, magyar–szerb közös küzdelem) ötszázhatvanadik évfordulója alkalmából – tudósított a távirati iroda.
A szerb kormány szerint közös alapítványt hoznak létre a Magyarország és Szerbia közös történelmét meghatározó személyiségek tiszteletére.
Aleksandar Vucic és Kövér László találkozóján szó esett a két ország kiemelkedően jó kapcsolatáról, a történelmi megbékélési folyamatról, a Szerbiában élő magyar, illetve a Magyarországon élő szerb kisebbség helyzetéről. Megállapították, hogy ezek a kisebbségek hidat képeznek a két ország együttműködésében.
Egyeztetettek továbbá a gazdasági együttműködés növeléséről. Kövér László arról is tájékoztatta a szerb miniszterelnököt, hogy a magyar cégek nagy érdeklődést mutatnak a privatizáció előtt álló szerb vállalatok iránt.
A magyar–szerb kapcsolatokat méltatták azon a megbeszélésen is, amelyet Kövér László Maja Gojkovic szerb házelnökkel folytatott. A házelnöki találkozót követő sajtótájékoztatón Kövér László kijelentette: a remények szerint a jelenlegi parlamenti ciklusban olyan stratégiai együttműködést sikerül megalapozni a két ország között, amely virágzó korszakot nyit a két ország kapcsolatában.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország érdekei szomszédos országokként nagyon sok ponton találkoznak, és Budapest támogatást nyújt Belgrádnak az európai uniós integrációs folyamatban. „A magunk részéről szeretnénk hozzájárulni, hogy ez az út minél rövidebb és zökkenőmentesebb legyen” – fogalmazott a magyar házelnök. Hazánk minden szinten szeretné átadni a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatait – mondta Kövér László. Magyarország stratégiai kérdésnek tekinti a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációját – fogalmazott a magyar házelnök, hozzátéve, hogy ezen országok közül Szerbia a legfontosabb, „nem utolsósorban azért, mert szomszédos országról van szó, ahol több mint negyedmillió magyar él”. „A magunk tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy Szerbia előtt még nagyon nehéz és talán hosszú időszak áll, mire az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. (…) Szintén tapasztalatból tudjuk, hogy a csatlakozás után sem lesz könnyebb az élet, csak másképpen lesz nehéz” – ecsetelte a Szerbia előtt álló utat Kövér László.
A jövőre vonatkozóan két fontos projektről esett szó a házelnökök között: az energetikáról és a közlekedésről. „Ezekkel a kérdésekkel nem szabad addig várni, amíg mindkét ország az unió tagja lesz” – hangsúlyozta Kövér László a Török Áramlat gázvezetékre és a Budapest–Belgrád vasútvonal kiépítésére utalva. Maja Gojkovic szerb házelnök mindezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatában nincsenek nyitott kérdések, valamint fontosnak nevezte a Duna-stratégia összekötő szerepét.
A szerb kormány szerint közös alapítványt hoznak létre a Magyarország és Szerbia közös történelmét meghatározó személyiségek tiszteletére.
Aleksandar Vucic és Kövér László találkozóján szó esett a két ország kiemelkedően jó kapcsolatáról, a történelmi megbékélési folyamatról, a Szerbiában élő magyar, illetve a Magyarországon élő szerb kisebbség helyzetéről. Megállapították, hogy ezek a kisebbségek hidat képeznek a két ország együttműködésében.
Egyeztetettek továbbá a gazdasági együttműködés növeléséről. Kövér László arról is tájékoztatta a szerb miniszterelnököt, hogy a magyar cégek nagy érdeklődést mutatnak a privatizáció előtt álló szerb vállalatok iránt.
A magyar–szerb kapcsolatokat méltatták azon a megbeszélésen is, amelyet Kövér László Maja Gojkovic szerb házelnökkel folytatott. A házelnöki találkozót követő sajtótájékoztatón Kövér László kijelentette: a remények szerint a jelenlegi parlamenti ciklusban olyan stratégiai együttműködést sikerül megalapozni a két ország között, amely virágzó korszakot nyit a két ország kapcsolatában.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország érdekei szomszédos országokként nagyon sok ponton találkoznak, és Budapest támogatást nyújt Belgrádnak az európai uniós integrációs folyamatban. „A magunk részéről szeretnénk hozzájárulni, hogy ez az út minél rövidebb és zökkenőmentesebb legyen” – fogalmazott a magyar házelnök. Hazánk minden szinten szeretné átadni a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatait – mondta Kövér László. Magyarország stratégiai kérdésnek tekinti a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációját – fogalmazott a magyar házelnök, hozzátéve, hogy ezen országok közül Szerbia a legfontosabb, „nem utolsósorban azért, mert szomszédos országról van szó, ahol több mint negyedmillió magyar él”. „A magunk tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy Szerbia előtt még nagyon nehéz és talán hosszú időszak áll, mire az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. (…) Szintén tapasztalatból tudjuk, hogy a csatlakozás után sem lesz könnyebb az élet, csak másképpen lesz nehéz” – ecsetelte a Szerbia előtt álló utat Kövér László.
A jövőre vonatkozóan két fontos projektről esett szó a házelnökök között: az energetikáról és a közlekedésről. „Ezekkel a kérdésekkel nem szabad addig várni, amíg mindkét ország az unió tagja lesz” – hangsúlyozta Kövér László a Török Áramlat gázvezetékre és a Budapest–Belgrád vasútvonal kiépítésére utalva. Maja Gojkovic szerb házelnök mindezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatában nincsenek nyitott kérdések, valamint fontosnak nevezte a Duna-stratégia összekötő szerepét.
