A viszonylag kevés hazai neogótikus épületek egyike a néhány éve külsőleg teljesen, belül részben helyreállított nádasdladányi Nádasdy-kastély. Az 1873-tól kialakított palota a 16. századi angol építészet jegyében született, ám belsejében a kor modern vívmányai is helyet kaptak – a sokáig pusztuló műemlék felújítása pedig másfél milliárd forintból folytatódik a jövőben.
A 16. századi Tudor-kort eleveníti fel mozgalmas tömegével a részben felújított műemlék (Fotó: MTI/Nagy Lajos)
A rövid életű magyarországi építészeti romantika mint a nemzeti stílus útkeresésének egyik állomása, részben a gótikához is fordult a 19. század közepén, a levert forradalom és szabadságharc után. A szegedi Fekete-ház, a budapesti Király utcában lévő Pekári-ház hozható példaként az 1850 körüli évekből. A később kibontakozó, inkább neoreneszánsz jegyű eklektika korában már jóval ritkábban fordultak az építtetők és a tervezők a neogótikához, ilyen az 1873-tól kialakított nádasdladányi kastély is.
A település tíz évvel későbbi, téglagótikát idéző Szent Ilona-templomával ellentétben a Nádasdy-kastély a 16. századi Tudor-kor gótikából reneszánszba hajló angol stílusában épült fel Linzbauer István tervei szerint. Amint az örökségvédelmi intézmény, a Forster Központ összefoglalójában is olvasható, Nádasdy Lipót az 1850-es években alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei faluban, amelyet akkor még Sárladánynak neveztek – a család kérésére változtatták meg Nádasdladányra. A kastély helyén álló kisebb barokk kúriát Nádasdy Ferenc építtette át, létrehozva a ma is látható, rendkívül összetett tömegű palotát a várakat idéző, lőréses bástyával, a főbejáratot rejtő kocsialáhajtóval és a kápolnát koronázó nyolcszögletű, sisakos toronnyal. A reprezentatív terek a földszinten kaptak helyet, az emeleten voltak a család hálószobái, a mellékszárnyban a vendéglakosztályok, a melléképületben pedig, amelyet föld alatti folyosó kötött össze a kastéllyal, a kiszolgálóhelyiségek. A kor modern vívmányaival, így csatornázással, légfűtéssel, gázvilágítással és beszélőcső-hálózattal felszerelt épületegyüttest a család főkertésze által gondozott, akkor divatos angolpark vette körül tóval, híddal, víztoronnyal.
Az összefoglaló szerint a kiemelt műemléken a korszak legismertebb mesterei, Jungfer Gyula díszműkovács, Thék Endre asztalos – akinek a könyvtárterem rendkívüli faburkolatai köszönhetők egyebek mellett –, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegműves dolgoztak. A tervező halála után, 1880-ban Hauszmann Alajost bízta meg Nádasdy gróf a hátralévő munkálatok tervezésével, neki köszönhető az Ősök Csarnoka és a kápolna is.
A mívesen faragott faburkolatú, kovácsoltvas díszítésű Ősök Csarnoka adott otthont a családi arcképcsarnoknak, amelyben a 13. századig visszavezethető Nádasdy család jelentős tagjainak egész alakos festményei sorakoztak. Közülük a két leghíresebb a kastélyépíttető gróf Nádasdy Ferencet és feleségét, gróf Zichy Ilonát ábrázoló, mindkettő Benczúr Gyula műve – utóbbi nemrég került vissza állami elővásárlás révén, ahogy arról lapunk is beszámolt.
Az elmúlt években helyreállították a kastély külsejét és a földszint egy részét, a festmények mellett a könyvgyűjtemény egy része is visszakerült már, így jelenleg is látogatható. És amint a napokban a Forster Központ elnöke, Sághi Attila bejelentette, a Nemzeti Kastélyprogram részeként mintegy másfél milliárd forintból hajtanak végre további fejlesztéseket. Az emeleti rész teljes rekonstrukciójára kerülhet sor, de tervezik a bútorok restaurálását, a fűtés korszerűsítését, valamint a melléképületek felújítását, kávézó és tálalókonyha, illetve ajándékbolt kialakítását. Az elnök közlése szerint a kastély jövőbeni funkciói között kiemelt szerepe lesz a művészetnek, valamint oktatás és üzleti képzések helyszíne is lehet.
Ismert, hogy a Nemzeti Kastélyprogramban 2020-ig 33 milliárd forint európai uniós és tízmilliárd forint hazai költségvetési forrásból országszerte 35 kastélyt fejlesztenek, közöttük 19 műemlék-együttes a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kerül a Forster Központ kezelésébe.
