A hétfői parlamenti ülés fő témája volt a brókerbotrány és a Quaestor-ügy. A Fidesz parlamenti albizottságban vizsgáltatná ki a Quaestornak 2009-ben nyújtott MFB-hitelt. Kedden dönthetnek arról, hogy brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A kormányfőt az ügynökaktákról is kérdezték.
A Jobbikos Mirkóczki Ádám azt kérdezte a kormányfőtől, hogy a sorkatonaságban eltöltött ideje alatt együttműködött-e a III/IV-es csoportfőnökséggel és jelentett- e bárkiről? A kormányfő válaszában elmondta, hogy azért utasította legutóbb is vissza a kérdés megválaszolását, mert abszurdnak, nevetségesnek tartja. Mint elmondta, soha egyetlen magyar állampolgár rovására sem működött együtt senkivel. Szerinte minden ezt cáfoló irat elérhető, ő pedig nevetségesnek és abszurdnak tartja még a kérdés feltételét is.
Mirkóczki viszontválaszában arról érdeklődött, hogy mindezek fényében miért nem támogatott a Fidesz egyetlen egy javaslatot sem, ami a kommunista múlt feltárását segítette volna elő. Példaként az ügynökaktákat és a kommunista rendszer vezetői elleni jogi fellépést hozta fel.
Orbán szerint lehet hogy talán túl későn és túl kevés dolog történt a büntetőtárgyalások ügyében. Ami viszont a titkosított dokumentumokat illeti, ott Orbán szerint a Fidesz álláspontja változatlan, a nyilvánosság hívei. Ugyanakkor az kérdés, hogy kinek adják meg a nyilvánosságra hozatal jogát, a Fidesz pedig azt képviseli, hogy a sértettek kapják ezt meg, akik utána eldönthetik, mit kívánnak kezdeni ezzel a lehetőséggel.
Fidesz: a Buda-Cash brókerei saját vagyonukkal számoljanak el
A kártalanításról szólva Orbán kifejtette: a Buda-Cash ügyében a betétesek 96,5 százalékát kártalanították 30 millió forint erejéig. A Quaestor-ügyben ő is szorgalmazta, hogy a Befektetővédelmi Alap 6 millió forintig kártalanítsa az ügyfeleket, ami 22 ezer kisbefektető teljes kártalanítását jelentené. A fennmaradó 9500 embert a Fidesz által javasolt vagyonalapból kártalanítják majd - jegyezte meg. Hozzátette, az önkormányzatokat sem hagyták "az út szélén".A fideszes Bánki Erik interpellációjában azt kérdezte: hogy hová tűnt el a pénz? Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárás évekig elhúzódhat, ez alatt a csalóknak lenne idejük arra, hogy a pénzt kimentsék. Hangsúlyozta, ezt nem szabad megengedni ezért ell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát. Tállai András államtitkár válaszában kiemelte, hogy az új születő jogszabály lehetővé teszi, hogy sűrűbben ellenőrzik a befektető vállalkozásokat, a pénzügyi vállalkozásokat és a hitelintézeteket. Emellett a Befektető-védelmi Alap (Beva) kifizetései gyorsabban válnak, eltörlik az önrészt a Bevánál és szigorítják a bírságolási szabályokat. A Buda-Cash ügyben mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont sikerült biztosítani, ezért remény van arra, hogy ez teljes egészében fedezi a 62 milliárd forintos kárértéket. A kormány emellett támogatja, hogy olyan magánszemélyek vagyonát is zárolhassák és bevonják a kártalanításba, akik a csalás elkövetéséről tudtak vagy azt támogatták - közölte.
Tuzson Bence kormánypárti politikus az Országgyűlésben A pénzügyi bizalom helyreállításával indokolta a kártalanításra vonatkozó törvényjavaslatot. Tuzson a javaslatot ismertetve az erős felügyeleti rendszer és a kapcsolódó büntetőintézkedések mellett érvelt. Ne fordulhasson elő, hogy "egyes emberek eltapsolják mások pénzét", a károsultak pedig hoppon maradjanak - jelentette ki. Azt hangoztatta: a kártalanítást több körre ki kell terjeszteni, ezért a jogszabály-módosítás cégekre, vezető tisztségviselőkre is vonatkozik.
Quaestor-koalícióról beszél a Jobbik
Összeérnek a szálak, ezért nem történt eddig elszámoltatás - ezzel kezdte a jobbikos Volner János a hét első napirend előtti felszólalását a parlamentben. A neki válaszoló L. Simon László államtitkár határozottan visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állampolgárok pénzével, és azt is, hogy bennfentes információik lettek volna. Véleménye szerint kormány felelősen járt el, a miniszterelnök pedig előrelátó utasítást adott a pénz kivételekor.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszautasította, hogy koalíció lenne az MSZP-vel. Közölte, a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy a szocialisták kormányzása alatt a Quaestor 17 milliárd forint hitelt kapott az MFB-ből. Megjegyezte, a szerződésen módosítottak 2010 után.
Határozottan visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állampolgárok pénzével, és azt is, hogy bennfentes információik lettek volna. Véleménye szerint kormány felelősen járt el, a miniszterelnök pedig előrelátó utasítást adott a pénz kivételekor.
Az LMP a Quaestor-botrány miatt bírálta a kormányt
Szerinte az összefonódás eredménye az is, hogy a felügyeletet ellátó jegybank egy tízmillió forintos alaptőkéjű cégének engedélyezte sok tízmilliárd forintnyi kötvény kibocsátását.
Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára leszögezte: a Quaestorral a kormányzat és a tárca is, mint egy komoly céggel számolt, számukra volt a legváratlanabb az, ami bekövetkezett. Hangsúlyozta: a brókercég valóban működtetett egy kereskedőházi irodát és egy vízumközpontot Moszkvában, ám előbbinek a kormányzattal nem volt kapcsolata, utóbbi működését pedig a botrány kirobbanásakor azonnal felfüggesztették.
MSZP: A kormányfő megérzésre hagyatkozott?
A kormányfőtől a szocialista Tóth Bertalan kérdezte egyebek mellett azt, volt-e konkrét információja arról, hogy a minisztériumok tartottak közpénzt brókercégeknél, "vagy csak a megérzésére hagyatkozott".
A miniszterelnök válaszában először megerősítette: szükségesnek tartana egy olyan modern kincstári rendszert, amely megfelelő hátteret biztosítana a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteknek, így azoknak nem kellene bankoknál vagy brókercégeknél "parkoltatniuk" a közpénzt.
Miután kiderült - folytatta, utalva a Buda-Cash-ügy helyhatósági károsultjaira -, hogy számos önkormányzat esetében nem ez a helyzet, "felmerült a fejünkben azonnal az a kérdés: és mi van a központi közigazgatással". Ekkor rendelte el - idézte fel utasítását -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan.
Emelhetik a kistelepülések polgármestereinek fizetését
A kistelepülési polgármestereknek fizetésének emelésére tett javaslatot a fideszes Boldog István. kormánypárti politikus az 500 főnél kisebb települések vezetőinek bérét a helyettes államtitkári illetmény 30 százalékában határozná meg, ami bruttó 224 ezer 370 forint lenne. A jelenlegi mérték 20 százalékos.
Az 501 és 1500 lakos közötti települési polgármesterek a javaslat értelmében 373 ezer 950 forintot kapnának, ami a jelenlegi 40 százalékos mérték helyett 50 százalék. Boldog István kettéválasztaná a jelenleg egy kategóriába sorolt 1501 és 10 ezer közötti települések vezetőinek bérezését, így 1501 és 5000 fő között 60 százalékban, azaz 448 ezer 740 forintban állapítaná meg az illetményt, míg 5001 és 10 ezer fő között 65 százalékban, azaz 486 ezer 135 forintban szabná meg az összeget.
