A Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált azokra az írásokra, amelyek szerint a minisztérium információval rendelkezett volna a Quaestor pénzügyi helyzetéről annak csődje előtt. Több internetes média is arról írt, hogy négy nappal a pénzügyi cég bukása előtt vette ki a cégből a Nemzeti Kereskedőház és a külügy közel 20 milliárd forintos tőkéjét. Ügyészségi és ÁSZ-vizsgálatot követel az Együtt, nyilvánosságot a döntés-előkészítő elemzéseket az MSZP a külügyi tárcánál. Az LMP letartóztatásokat hiányol.
"Az elmúlt órákban több internetes oldalon is megjelent olyan írás, amely azt a hamis látszatot kelti, mintha a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak információi lettek volna a Quaestor pénzügyi helyzetéről, és a KKM háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezért vette volna ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez nem igaz, a KKM és háttérintézményei semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek" - szögezi le a tárca közleménye.
A kommüniké emlékeztet: a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, és, amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. "Az MNKH ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. A Magyar Nemzeti Kereskedőház gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól" - teszi hozzá a tárca, amely azt is leszögezte: a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.
A cég 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amelynél egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Mivel az MNKH vállalati kötvényekben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól. A körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el.
Az Eximbank és a MEHIB a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal. Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen.
A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette - írta a Külügyminisztérium.
MSZP: Nyilvánosságra a döntés-előkészítő elemzéseket!
Az MSZP azt kéri, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.
A tárca Mesterházynak címzett válaszában leszögezte: a minisztérum és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el, a tárca a Quaestor csődjét nem látta előre. A közlemény megismétli, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől, s ezt a folyamatot látva döntöttek úgy a vezetők, hogy ők is kiveszik a tőkét.
"Hozzátesszük, hogy az MNKH-nak a Quaestornál egy értékpapírszámlája volt, ez a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket! Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez" - állítja a tárca.
Az erről szóló nyílt levelet Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja írt Szijjártó Péter miniszternek.
Mesterházy Attila a kérést azzal indokolta, hogy a minisztérium ezzel bizonyíthatja, "nem haveri-bennfentes információ alapján menekítették ki a pénzüket" a Quaestortól. Az ellenzéki képviselő szerint lényeges kérdés, hogy a tárca titkolt-e el olyan kulcsfontosságú információkat, amelyek közvetetten megkárosítottak más bennfentes információval nem rendelkező kisbefektetőket. Emlékeztetett arra, hogy a Quaestor öncsődje előtt négy nappal szüntette meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzügyi vállalkozásnál vezetett számláját.
Mesterházy Attila szerint az is kérdés, hogy amennyiben a minisztérium előre látta a Quaestor csődjét, akkor miért várt az isztambuli és a moszkvai kereskedőház üzemeltetéséről szóló szerződések felmondásával. Miért nem tartotta a minisztérium fontosnak, hogy aggályait megossza a hatóságokkal, a közvéleménnyel, hogy ezáltal megmentse számos kispénzű ember megtakarítását is? - tudakolta a politikus.
Ügyészségi és ÁSZ-vizsgálatot követel a külügyi tárcánál az Együtt
Az Együtt elvárja, hogy a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék vizsgálja ki, miért a Quaestor kezelte a Külgazdasági és Külügyminisztérium számláit és miért ez a cég nyerte el a moszkvai vízumközpont üzemeltetési jogát - közölte keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt elnökségi tagja. Hajdu Nóra szerint a napvilágot látott sajtóhírek alapján világos, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként nem a magyar társadalom, hanem a Quaestor és annak vezetőjének érdekeit képviselte.
A tárca válaszolt az Együttnek is: megismételte, hogy sem a minisztérium, sem a háttérintézményei nem voltak birtokában semmilyen, a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatos törvénytelen információnak. A tárca újabb közleménye megismételte: a Kereskedőház vezetői a Buda-Cash esetét látva döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól, a cég csődjét sem a minisztériumban, sem a Kereskedőházban nem látta előre senki. A minisztérium kiemelte: a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt, amely a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. "Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy az MNKH Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez" - olvasható a kommünikében, amely azt is pontosítja: az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt, azonban az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását.
Az Együtt választ vár arra a kérdésre, hogy tavaly augusztusban a tárca miért kötötte a minisztériumi érdekeltségeket a Quaestor érdekeltségeihez. Magyarázatot kért arra is, hogy a győri kötődésű Szijjártó Péter miért juttatott a győri érdekeltségű Tarsoly Csabának állami megbízatásokat. Azt is megkérdezte, hogy a moszkvai magyar vízumközpontot miért a Quaestor üzemeltette. "Van-e esetleg összefüggés aközött, hogy Szijjártó Péter az elmúlt években úgy gyarapította a vagyonát, hogy minden évben többet tudott félretenni, mint amit keresett? Talán ez is összefüggésben áll azzal, hogy nagyon régóta szoros kapcsolatot ápol Tarsoly Csabával" - fogalmazott Hajdu Nóra, aki szerint a KKM a botrány kirobbanása előtt kevéssel "kimenekítette a számláit" a Quaestortól, ami azt mutatja, hogy olyan bennfentes információkkal rendelkeztek, amelyeket nem osztottak meg a társadalommal.
LMP: Csak szavakban kemény a kormány
Az LMP szerint a kormány és a Fidesz csak szavakban kemény a pénzügyi csalások elkövetőivel szemben, "a szemük láttára pucolják ki a Quaestort". Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője és Heltai László gazdaságpolitikai szakszóvivő keddi közleményében azt írta: a jelek szerint az Orbán-kormányhoz ezer szálon kötődő Quaestor-csoportból ezekben a napokban is zajlik a pénz kimentése, pedig a botrány kirobbanása óta már eltelt két hét.
Az LMP szerint a társaság "gyanús átszervezése", az érthetetlen tőkemozgások mind arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek maradék pénze is könnyen kámforrá válhat. A párt a jegybank, és annak elnöke, Matolcsy György felelősségének tartja, hogy pénzügyi felügyelet éveken keresztül hagyta a fedezet nélküli kötvények kibocsátását. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is a Quaestorra bízta az általa irányított állami intézmények pénzét, de a csőd előtt néhány nappal kivette onnan a betéteit - jegyezték meg az ökopárt politikusai, akik bírálták azt is, hogy a Quaestort vezető Tarsoly Csaba máig nincs előzetes letartóztatásban.
