A második világháború után a nemzetközi pénzügyi rendszer az amerikai dominanciára épült, a Világbank és az IMF évtizedek óta meghatározó tényezője volt a fejlett és fejlődő országok pénzügyi- és fejlesztéspolitikájának. Kína már évek óta küzd, hogy ezekben a szervezetekben növekvő gazdasági erejéhez méltó képviseletet szerezzen. Mivel ez eddig kevés sikerrel járt, ezért Peking új, alternatív intézmények létrehozásával, mint amilyen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) igyekszik egyre nagyobb nemzetközi tekintélyt kivívni.
A bank, amely várhatóan 2015 végén alakul meg, fontos szerepet játszhat az ázsiai infrastrukturális beruházások finanszírozásában, ami a térség gazdasági és társadalmi fejlődésén keresztül hozzájárulhat a világ termelésének növekedéséhez.. A terv bírálói szerint a korrupció is reális veszély, ha laza, és átláthatatlan hitelezési feltételekkel működne a fejlesztési bank, de szakértők szerint ez legkevésbé Kína érdeke. A világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező Kína nem jótékony segélyezésre készül, hanem piaci alapú, megtérüléssel számoló beruházásokat finanszíroz - és ehhez kínai és külföldi befektetőket keresnek
Egyre több európai ország jelezte, hogy csatlakozna az új Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz, amelyet tavaly alapították kínai kezdeményezésre. Eddig 27 ország jelezte részvételét, többnyire Ázsiából és a Közel-Keletről, de az elmúlt napokban Nagy-Britannia mellett Németország, Franciaország és Olaszország jelezte, hogy részt venne az ázsiai befektetési bank életében. Ausztrália, korábbi álláspontjával szembehelyezkedve, szintén a klub tagja lenne, amely kedvező kamatozású fejlesztési hiteleivel komoly konkurenciát jelentene a Világbanknak.
Megkerülték Washingtont
