Egyre inkább a belső megtakarítások finanszírozzák a magyar államadósságot, és a következő évben is ez a terv, vagyis az állam nem kíván devizakötvényt kibocsátani, mert nincs rá szükség – hangzott el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója tegnapi, közös sajtótájékoztatóján. Bejelentették: új lakossági kötvényeket ajánl majd az adósságkezelő.
Varga Mihály miniszter és Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója az államkötvény előnyeit hangsúlyozta (Fotó: MTI/Marjai János)
„A magyar kormány célja, hogy csökkenjen az államadósság, tavaly 76,9 százalék lett a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított mutató. Ezt a pályát a jövőben is fent kívánjuk tartani” – hangsúlyozta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ÁKK és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közös sajtótájékoztatóján. Az NGM első számú irányítója rögzítette: mindinkább a belső megtakarítások finanszírozzák a magyar államadósságot, és jövőre is ezt kívánják folytatni. „Nem kívánunk devizakötvényt kibocsátani, mert nincs rá szükség” – húzta alá. Varga úgy fogalmazott: „biztos megtakarítás, kiemelkedő hozam” - ezt tudjuk jó szívvel ajánlani a magyar lakosság számára. Immár 2500 milliárd forintot ért el a lakossági államkötvények állománya. A Bónusz kötvény hosszú távon is biztos megtakarítást jelent a kisbefektetőknek: ennek a terméknek a kibocsátási célja az volt, hogy alternatívát nyújtsanak – kamatok formájában – a befektetőknek. „A lakosság megkedvelte ezt a megtakarítási formát: immár a kötvények 71 százaléka magánszemélyek birtokában van” – húzta alá Varga Mihály, kitérve arra is: a legkedveltebb konstrukció ebben a hónapban a Prémium Magyar Államkötvény volt, amely jól kiegészíti a többi kötvénytípust. „Bővítjük azt kört, ahol vásárolni lehet állampapírokat. Nem kell tehát brókercéget választani ahhoz, hogy állampapírt vegyünk” – szögezte le. Végül hozzátette, hogy szeretnék, ha további lakossági termékekkel állna elő az ÁKK.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a fentiekhez hozzáfűzte: a legolcsóbban az államkincstárnál lehet államkötvényeket vásárolni és tartani. Az adósságkezelő vezére az államadósság-ráta alakulásáról hangsúlyozta, hogy csökkenésről van szó, pusztán az európai számviteli rendszerből nézve látszik stagnálás. Ennek oka az úgynevezett „mark-to-market” elszámolási szabály, amely tartozásként jelenik meg, de valójában ez az állam pénzének tekinthető. Az adósságkezelő vezetője részletezte, hogy ez nagyjából a GDP két százalékát teszi ki, így ha ezzel csökkentenénk a jelenlegi rátát, akkor 74 százalékot látnánk az említett helyett.
„Úgy tűnik, hogy még tovább csökkenhet az állam kamatkiadása, amely további mozgásteret teremthet a fiskális politika számára” – emelte ki.
Barcza újságírói felvetésre nyomatékosította, hogy a letelepedési államkötvény az egyik legbiztonságosabb forrás, ami független a nemzetközi megrázkódtatásoktól. Felvetődött az is, hogy a lakossági állampapírokra nyújtotta prémiumot emelte az ÁKK az utóbbi hónapokban, miközben a hozamkörnyezet süllyedt. „Azzal, hogy infláció feletti prémiumot háromról négy százalékra emeltük, négy-ötszörös keresletnövekedés jött létre. A tavalyi év végén azt láttuk, hogy visszaesett a kereslet, mert át kellett állni egy alacsony inflációjú és hozamú környezetre. Ezt próbáljuk ellensúlyozni, és ez az átállás szerintünk meg tud valósulni” – mondta. A vezérigazgató arról is szólt, hogy az elmúlt időszakban – azzal párhuzamosan, hogy csökkent az államadósságon belül a deviza részaránya – a hozamok csökkenése oda vezetett, hogy 1300 milliárd forintról 1150 milliárdra csökkent az állam éves kamatkiadási kötelezettsége, vagyis ennyivel nagyobb a költségvetési mozgástér.
