A hazai élelmiszeriparra fordított százmilliárdokból az elmaradt technológiai fejlesztéseket kell elvégezni, mivel emiatt drágán termelnek, így versenyhátrányba kerülnek a belföldi piacon is. A beruházások segítségével több mint tízezer új munkahely jöhet létre 2020-ig.
Háromszázmilliárd forintból kívánja fejleszteni a kormány az élelmiszeripart 2020-ig, az összegből elsősorban a szektor versenyképességét akarják javítani. Szükség is lesz a részben uniós, részben nemzeti pénzekre, mivel az ágazatot a kilencvenes évek óta nem fejlesztették jelentősen. A célok megvalósulását követően azonban a fogyasztók is megérzik a százmilliárdok kedvező hozadékát.
Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: a hazai vállalkozások jelentős része a technológiai lemaradás miatt drágán termel, sok esetben nagy energiafelhasználással és magas alapanyag-veszteséggel. Ez a lemaradás látszik a szektor belpiaci részesedésében is: a külföldi élelmiszerekhez sokszor alacsonyabb áron jutnak hozzá a fogyasztók, a magyar lakosság árérzékenysége pedig magas. A külföldi termékeket azért lehet olcsóbban értékesíteni, mert azok fejlettebb, hatékonyabb technológiával készülnek, ezért előállításuk is megoldható alacsonyabb áron.
A kormány a következő években a mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatására fordítja az uniós százmilliárdokat, azonban a nagyvállalkozások fejlesztését is fontosnak tartja, jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet nemzeti pénzből segíteni a „nagyokat”. A vállalkozások várhatóan vissza nem térítendő tőketámogatások, kamattámogatások formájában fejleszthetnek. A még brüsszeli jóváhagyás alatt álló vidékfejlesztési programból a mezőgazdasági alapanyag-feldolgozást, a rövid ellátási láncokat, azaz a termelői piacokat, a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó termékeket támogatnák, de a tervek szerint pályázni lehetne energiahatékonysági beruházásokra, valamint segítenék az együttes piacra jutást és a termékpálya egészét érintő együttműködést. A fejlesztésekkel a várakozások szerint tizenötezer új munkahely jönne létre az ágazatban, de a mezőgazdaságban is új munkaerőre lenne szükség.
A technológiát és a tárolást kell modernizálni
A zöldség-gyümölcs ágazatnak is szüksége lenne a fejlesztésekre, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint az alapanyag-termelésre a következő hat-nyolc évben 100-120 milliárd forintot, a feldolgozásra pedig hatvanmilliárd forintot kellene fordítani. Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke kérdésünkre kifejtette, az alapanyag-termelés a gyümölcsöknél az ültetvények megújítását jelentené. Az őszi almatúltermelés kapcsán emlékeztetett, a termésnek mindössze egyharmad része étkezési minőségű, a 35 ezer hektárból tízezret kell megújítani. A cél, hogy elérjük a nyugati szintet, ahol a termés hetven százaléka étkezési minőségű. Nélkülözhetetlen a tárolókapacitás bővítése is, mivel sok termelő ennek hiányában értékesít azonnal. A paradicsom-, paprika- és uborkatermelést a fóliák és üvegházak építésével is lehet segíteni. Ezeknek a létesítményeknek a fűtését is meg kell oldani megújuló energiaforrásokból. A szakember kiemelte a feldolgozás fontosságát is: a régi technológiák korszerűsítése a cél, tehát az, hogy azonos mennyiséget alacsonyabb áron lehessen előállítani. Így javulna a minőség, és magasabbak lennének a hozamok is, és a fogyasztók több magyar terméket tudnának megvásárolni.
