Börtönben látná a legszívesebben a Buda-Cashnél történt csalássorozat felelőseit Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette, a többi brókercégnél is ellenőrzéseket vár el. A kormányoldaltól azt kéri, vegye fel a kesztyűt, ez a parlamenti ciklus szerinte sokkal harcosabb lesz, mint az előző volt.
„Ki kell takarítani ezt az istállót” – mondta a brókercégekről (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
„Ha az igazságszolgáltatást irányíthatnám, akkor már mind börtönben lenne” – mondta tegnap a Kossuth rádióban a Buda-Cash-botrányról és a százmilliárdos csalássorozat – jelenleg szabadlábon lévő – feltételezett elkövetőiről Orbán Viktor miniszterelnök, de hangsúlyozta, a kormány nem irányíthatja az igazságszolgáltatást. Arról, hogy több önkormányzat is a brókercéghez kötődik, s a fizetésképtelenné vált pénzintézetekben tartotta pénzét, azt mondta, logikus lenne, ha a helyhatóságok inkább az államkincstárban vezetnék számláikat, ezért fel kell gyorsítani a kincstár korszerűsítését. A Magyar Nemzeti Bankkal és a bankszövetséggel is arról egyeztetnek, hogy szigorítani kell az ellenőrzési rendszert. Felhívta a figyelmet, nem szabad, hogy eltűnjön a napirendről a legfontosabb kérdés, mégpedig az, hogy hol van az emberek pénze. „Ki kell takarítani ezt az istállót” – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy az összes brókercéget át kell világítani, ellenőrizni a működésüket.
A veszprémi választási eredmény szerinte azt mutatta meg, szavazóik egy része nem elégedett velük, valószínűleg több egyeztetést várnak. De a kormányfő szerint a fideszes választók vélhetően úgy látják, Veszprémben nem vették fel a kesztyűt, nem harcolnak elég jól. Épp ezért több harcosságot, az őket ért támadásokra egyenes, világos válaszokat várnak, tehát jobban kell harcolni. A mostani négyéves parlamenti ciklus szerinte sokkal inkább tele lesz politikai harcokkal, mint az előző, amely belpolitikai értelemben „aránylag kényelmes” volt. Hozzátette, a harcokba „bele kell állni.”
Emlékeztetett, ő huszonöt éve parlamenti képviselő, az általa irányított kormányoldalnak ebben az időszakban csak négy és fél éven át volt kétharmados többsége. Ebből következően tudják, mit kell tenni a kétharmad nélkül, egyeztetni kell az ellenzékkel. Ilyen egyeztetési folyamat szükséges a kurdisztáni magyar katonai szerepvállalással kapcsolatban is. „Hogy tudunk-e ehhez kétharmadot csinálni, az a következő napokban el fog dőlni” – mondta.
Az évértékelő beszédéből gyakran idézett „keményen dolgozó emberek” kitételről azt mondta, Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban is erről beszélnek a politikusok, csak más szavakkal. Például középosztálynak, dolgozó családoknak minősítik az érintetteket. „Arra kell törekedni, hogy azok, akik a saját munkájukkal akarják eltartani magukat és családjukat, kapjanak minél több lehetőséget. Munkából jobb élni, mint segélyből, ehhez nem kell tudomány” – összegzett.
Az elektronikus közúti áruforgalmi rendszerről elmondta, ez egy radikális lépés az áfacsalások visszaszorítása érdekében. Hozzáfűzte, a kormány döntött az útdíj-kompenzációról, már csak technikai munka folyik. „A golyó már bent van a csőben” – így fogalmazott a reklámadó-tervezetről. Az Európai Unió által javasolt változtatásokról a gazdasági bizottság már tárgyalt, közölte, s komoly elképzelésnek nevezte a legkisebb cégek mentesítését az adó alól. Hangsúlyozta, lesz reklámadó, nem lenne szerencsés, ha olyan gyakorlat alakulna ki, hogy a túl nagy ellenállás miatt eltörölnek egy ésszerű adónemet, hiszen akkor a kisebb lobbiérdekekkel rendelkező „csendes magyaroktól” kell beszedni az így hiányzó összeget.
Szólt arról is, hogy nem támogat olyan amerikai-uniós szabad kereskedelmi egyezményt, amelynek eredményeképp a gazdasági jogviták eldöntését kiemelnék a magyar bírósági rendszerből, és valamilyen távoli választott bírósághoz helyeznék át.
A kilencosztályos általános iskola bevezetéséről még nem zárult le a konzultáció – jelentette ki. Mindenesetre változtatni kell a képzés rendszerén, mert tömegesen kerülnek ki az általános iskolákból olyan gyermekek, akik nincsenek felkészítve a középiskolára – magyarázta.
