A következő években háromszázmilliárd forintból fejleszthető a hazai élelmiszeripar, a cél a biztonságos, magas hozzáadott értékkel rendelkező élelmiszerek előállítása. Az ágazatra ráfér a támogatás, mivel a rendszerváltás óta nem történtek jelentős fejlesztések.
Ma már nemzetbiztonsági kérdés a megbízható, jó minőségű hazai élelmiszer – hangsúlyozta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerláncért felelős államtitkára tegnap, a Budapesti Corvinus Egyetemen szervezett konferencián. Az államtitkár kiemelte: az élelmiszer világszerte egyre inkább a középpontba kerül, hazánknak pedig kiváló adottságai vannak mind a hazai igények kielégítésére, mind az exportlehetőségek kihasználására. Az FM már elkészítette az élelmiszer-stratégiát, amelyet a kormány hamarosan jóváhagyhat.
A stratégia több pillérre épül. Fontos, hogy az egészséges, biztonságos élelmiszerek hazai alapanyagokból, magas hozzáadott értékkel készüljenek, amelyhez nélkülözhetetlen az egész élelmiszerlánc hatékonyságának, versenyképességének növelése. A stratégia végrehajtása akár 15 ezer új munkahelyet teremthet az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban.
Az államtitkár rámutatott, 1990 óta a legtőkehiányosabb ágazat hazánkban az élelmiszeripar. A rendszerváltást követően emelkedésnek indultak az alapanyagárak, drágább lett a beszállítás, emellett a privatizáció és a külföldi üzletláncok megjelenése is hátrányosan érintette a szektort. A fejlesztések is elmaradtak, a bankok ugyanis nem hiteleztek a szereplőknek.
A hiányzó fejlesztések technológiai lemaradást okoztak Európa többi országával szemben, ahol folyamatosan, minden évben fejlesztettek.
Az élelmiszeripar 2011-ben kiemelt stratégiai ágazattá vált, 2020-ig pedig háromszázmilliárd forint uniós pénz áll rendelkezésre a szektor fejlesztésére. Zsigó Róbert rámutatott, az ágazat 1990 óta összesen nem kapott ennyi pénzt. Kiemelte: nehéz volt kiharcolni az uniótól ezt a forrást, mivel Brüsszel szerint az élelmiszeripar fejlesztését nemzeti pénzből kell a tagállamoknak megoldaniuk.
A most beígért összegből elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat lehet támogatni, de a kormány vizsgálja, hogyan lehetne a hazai nagyvállalatok támogatására is átcsoportosítani, mivel azok szerepe is meghatározó. Az ágazat egészét pedig az innovációval is erősíteni kell.
Versenyképesség a borászatban
A szőlő- és a borágazat erősítése érdekében külön jogcímen szerepel majd a pályázatok kiírásánál a versenyképesség javítása a Vidékfejlesztési Programban – közölte tegnap L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. A mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy húszmilliárd forint van elkülönítve a szőlő- és borágazatra, így a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell a más élelmiszer-ipari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő- borágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is, amely mintegy 145 millió euró. A legtöbb pénz, 123 millió euró az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe, de egyéb támogatásokra is jut.
